Vadakkal kell osztozni a földeken Kustánszegen

– Kitúrják a szőlőtőkéket, lerágnak mindent, mehetünk bármeddig – mutat körbe a kustánszegi Szabó Miklós, akivel a Csonkahegyhátig elnyúló szőlőhegyet járjuk. – A kerítés nem akadály nekik, a villanypásztor is csak ideig-­óráig tartja őket távol. Ha azt szeretnénk, hogy a munkánk ne vesszen kárba, minden éjjel jöhetnénk riasztani a vadakat – teszi hozzá.

Amit itt látunk, az azonban szinte csak mérgelődésre ad okot a többi területhez képest, mert a 74 éves Szabó Miklós néhány tagban összesen 4,3 hektárt művel, búzát, krumplit, tököt termel, de ahogy mondja, teljesen feleslegesen, mert a vadak mindent tönkretesznek: megesznek, megrágnak, kitúrnak, széttaposnak. A terményt így nem lehet se eladni, se a háztájiban felhasználni, pedig öt disznót és 200 csirkét tartanak.

– Öt-hat éve kezdett elfajulni a helyzet, a külterületeken már tarthatatlan, de a házak közé is bejönnek az állatok, feltúrják a konyhakerteket. Múltkor a falu határban 47 szarvast számoltunk meg egy rudliban. Ha ennyi állat megjelenik valahol, ott semmi sem marad – magyarázza.

Szavai alátámasztására fényképeket vesz elő, megrágott tökök sora, a széttúrt krumpliföld látható rajtuk. Aztán szakértői véleményt tesz ki, a május elején kelt irat arról árulkodik, hogy az őszibúza- és a tritikálétáblákon a vadkár 100 százalékos. Ezt a Baranya megyei, somogyapáti székhelyű Nadler-Jagd által felkért szakértő készítette. Pár éve ugyanis ez a vadásztársaság szerezte meg a térségben a vadászati jog hasznosításának lehetőségét, így aztán velük áll vitában Szabó Miklós.

A májusi szakvélemény a vadkár okozta kiesést termény juttatásával ellentételezte volna, ezt azonban a kustánszegi gazda nem fogadta el, ahogy nemet mondott a vadásztársaság október 21-én javasolt egyezségére is, amiben 650 ezer forintot ajánlottak fel, mert ő pár forint híján egymilliót kér. Ebbe az összegbe beletartoznak a műveléssel járó kiadások, a hozamkiesés, illetve a villanypásztor telepítésének költsége is. Ennek az összegnek a jogosságát a vadkára bejelentésére az önkormányzati hivatal jegyzője által kirendelt szakértő véleményére alapozza.

A vitával kapcsolatban megkerestük a Nadler-Jagd Vadásztársaságot. A tőlük kapott tájékoztatás lényege: elismerik a vadak okozta kárt, csak a mértékén van a vita.

Álláspontjuk szerint aggályos az a szakvélemény, amire hivatkozva Szabó Miklós az őt ért kár nagyságát meghatározza. Szerintük az abban foglaltak lényegében a Szabó Miklós által megfogalmazott igényeket tükrözik. A vadásztársaság által májusban készíttetett szakvélemény számítása a búzát és a tritikálét 4,5 tonna/hektár terméshozammal számolta, a művelési költségeket pedig a térségben közismert és elfogadott mezőgazdasági munkadíjakból kalkulálta. Figyelembe véve, ez esetben tehát levonva azon műveletek költségeit, amelyeket már nem kellett, vagy már nem lehetett elvégezni a vadkár miatt. Álláspontjuk szerint ezzel szemben az ellenoldali szakvélemény számításainak alátámasztása nem történt meg a gazdálkodási napló adataival, amiben a földművesnek rögzíteni kell a különböző műveleteket, és azok megfelelő módon, például számlákkal igazolt költségeit. (A műveleti napló vezetése a területalapú támogatás igénybevételének is feltétele.) Emellett úgy látják, az elvégzett műveletek óradíjai túl-, az el nem végzettek pedig alulárazottak voltak. A számítás furcsaságát jelzi számukra az is, hogy a gazdálkodó kérésre kirendelt szakértő véleményében feltüntetett hektáronkénti költségeket a betakarított gabona értéke nem is fedezné, amennyiben átlagos hozammal és felvásárlási árral számolnak.

Mindezek mellett úgy látják, a májusban tett méltányos kártalanítási ajánlatukkal kockázat nélküli bevételhez (terményhez) jutott volna a gazdálkodó, hiszen a betakarításig termésveszteségek is érhették volna a kiszámíthatatlan időjárás vagy épp növényi betegségek miatt.

A vadásztársaság a tájékoztatójában arra is kitért, hogy a környékbeli termelőkkel alapvetően konfliktusmentes a kapcsolat. Figyelik a vadászterületet egész évben, de idén a vadászatok kiesése, a munkaerő hiánya nehezítette helyzetüket. Mindettől függetlenül az együttműködés érdekében a védekezéshez adnak ki anyagokat is villanypásztor telepítéséhez, kerítés építéséhez. Végezetül: a vadak okozta károk ellentételezésében eddig minden esetben egyezségre jutottak a gazdálkodókkal.

Szabó Miklós arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy pert indít kára megtérítésére.

Többszöröse az ideálisnak

Vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek véleménye szerint a vadállomány többszörösen meghaladja az ideálisnak tekinthető mértéket, és nem csak Zalában. Ez több okra vezethető vissza, ezek egyike, hogy a megnövekedett sokhektáros mezőgazdasági táblák és a magas termés­átlagok több állatnak biztosítanak élelmet. Szintén kedvez a vadaknak, hogy rengeteg az emberek által felhagyott terület, amit a köznyelv zártkertként ismer. Ezek jó része már erdősült, ember alig járja, ezek mind ideális búvóhelynek számítanak a vadak számára. A károkozás ellen meg lehet próbálni védekezni, például kerítésekkel, villanypásztorokkal. Ezek azonban csak akkor hatásosak, ha heti szinten rendszeresen karbantartják. Mindent azonban nem lehet bekeríteni, mert akkor a vadak egyre szűkebb területre szorulnak vissza, és ott aztán tényleg semmit nem hagynak, de az éhes állatot a kerítés is csak ideig-óráig tartja majd vissza. Jelen helyzetben az intenzívebb gyérítés mint megoldás csak elméleti lehetőség, mert ha az egyik régióban meg is ritkul a vadak száma, hamar érkeznek majd új lakók a szomszédos területekről.