Vezet az építőipar a feketefoglalkoztatásban

Ezek a jogsértések az ellenőrzés alá vont 50.497 munkavállaló 62 százalékát, azaz több mint 31.300 dolgozót érintettek, hozta nyilvánosságra az idei első háromnegyed év munkaügyi ellenőrzéseinek fő számait a Pénzügyminisztérium. A tárca irányítása alatt működő munkaügyi hatóság megállapította: a szabálysértések között továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely 7865 fő esetében valósult meg, és a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 15,58 százalékát tette ki. A feketefoglalkoztatás a tavalyi hasonló időszakhoz mérten közel 2 százalékkal nőtt. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállalóhoz viszonyítva továbbra is az építőipar vezet. Az ágazatban a feketén foglalkoztatottak aránya az elmúlt évhez képest 38 százalékról (2858 fő) 40-re (3136-főre) emelkedett, a munkaügyi statisztika szerint az építőipari vállalkozások felelősek a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért. A mezőgazdasági vállalkozások valamennyi feketén foglalkoztatott munkavállaló 5 százalékát (399 fő) alkalmazták.

A feldolgozóiparban az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 4,35 százaléka (412 fő) volt feketén foglalkoztatva. A gépiparban összességében csekély mértékű a feketefoglalkoztatás, amit a munkaügyi felügyelők azzal magyaráznak, hogy egy-egy nagy munkavállalói létszámot foglalkoztató ipari munkáltató fejlett és jól felkészült munkaügyi apparátussal rendelkezik. A személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták a vizsgált időszakban a „feketemunkások” 13 százalékát (1042 fő), a feketén foglalkoztatott munkavállalók ágazati megoszlását tekintve a kereskedelmi vállalkozások részesedési aránya pedig 7 százalék (575 fő) volt. A vendéglátásban pozitív tapasztalatról számoltak be, a tavalyi 13 százalék helyett idén szeptember 30-ig 9 százalékos volt az ellenőrzöttek között a be nem jelentett dolgozók aránya.

Megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leg­gyakoribb szabálytalanság, és a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka” és az „első munkanap” kifogás a legjellemzőbb, állapították meg az ellenőrzések során.

Az idei első háromnegyed évben a munkaügyi hatóság ellenőrei 3011 munkaügyi bírságot szabtak ki az országban, összesen 524 millió 537 ezer forint összegben.