A gyenge kukoricatermés miatt nem tudja lekötni kapacitásait a feldolgozóipar

A balatoni strandokon egy-egy csőért a mozgóárusok 450–500 forintot is elkérnek idén nyáron. Múlt hétvégén csak két-három helyen árulták az egerszegi piacon kukoricát, mérettől és minőségtől függően egy cső 100–150–200 forintba került.

Nem mindenki tudja, hogy Magyarország csemegekukorica-hatalom, Európában hazánk a legnagyobb termelő és exportőr. A feldolgozóipar egyik szakértőjétől többek között azt is megtudtuk, hogy idén erős keresleti piac alakult ki csemegekukoricára.

– A kiskereskedelemben, a zöldségeseknél vagy piacokon látható csemegekukorica a hazai termés elhanyagolhatóan kis része, amit nem is szoktunk külön mérni. A termést az ipari feldolgozás, a hűtőipar, konzervipar adataival regisztráljuk. Ezek alapján Magyarországon évente átlagosan 400–500 ezer tonnás csemegekukorica-termelésről beszélünk, ennyit dolgozunk fel. Ennek a mennyiségnek körülbelül a harmada fagyasztott állapotban, kétharmada pedig konzervként kerül a hazai és külföldi kereskedelembe. A fagyasztottan értékesített csemegekukoricát tekintve egyértelműen Európa legnagyobb termelője vagyunk, a konzervipari feldolgozásban pedig elsők, időnként másodikak, a franciákkal váltjuk egymást – foglalta össze lapunknak Sebesta Péter, a FruitVeb Hungary alelnöke, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.

Már júliusban megkezdték a csemegekukorica szedését. Milyen az idei termés? – kérdeztük a szakembert.

– Az idei már a második év, ami meglehetősen rosszul sikerül. Az idei termés is csalódást okoz a termelőknek, akik nagyobb hozamokat és hektárra vetítve nagyobb árbevételt reméltek a csemegekukoricából. De az idei gyenge termés a feldolgozóiparnak is gondot okoz, mind a hűtőipar, mind a konzervipar számára. A csemegekukorica ugyanis mindkét ágazatnak meghatározó terméke, aminek a volumene meghatározza az üzemek összes költségét és működését. A feldolgozóipar üzemei a gyengébb termés miatt jelenleg nem tudják kitölteni a gyártókapacitásukat – közölte Sebesta Péter.

A szakember a klímaváltozással, az extrém időjárás miatt keletkező károkkal és terméskieséssel magyarázza a gondokat. Példaként említette a vetés időszakában tapasztalható szárazságot, majd a nagy hőhullámokat, továbbá a nem egyenletesen, hanem a nyár folyamán többször, özönvízszerűen lezúduló esőket. Noha a kukorica termesztési technológiája Magyarországon világszínvonalú, az említett szélsőségekre ma még nem tudnak felkészülni a termelők.

– Mivel üres volt a piac, nagyon alacsony készletekkel érkeztünk meg a főszezonba, mára rendkívül feszült piaci helyzet alakult ki, egyértelműen hiány a csemegekukorica – közölte Sebesta Péter.