Kereskedelmi tételben nem sokan foglalkoznak krumplival

2019.02.07. 14:00

Tavaly kevés termett, és megdrágult a burgonya Zalában

Piaci helyzetet vizsgáló szakértői vélemények szerint fogytán van a hazai burgonyakészlet, aminek a folyamatosan csökkenő vetésterület, valamint az alacsony tárolókapacitás is az oka.

Hajdú Péter

Burgonyaföld Zalában. Egyre kevesebbet vetnek

Forrás: ZH Archívum

Fotó: Pezzetta Umberto

Már az importáru foglalja el a piacot

Ezt figyelembe véve általában csak január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés. A Világgazdaság szerint idén már most az importáru foglalja el a piacot, ráadásul a tavalyinál jóval magasabb áron.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az idei második héten a Budapesti Nagybani Piacon kilogrammonként 140 forint volt a burgonya bruttó termelői átlagára, míg egy évvel ezelőtt 80 forintot kellett fizetni érte.

Megyei körkép

Zalaegerszegen e hét elején az egyik hipermarketben a lédig piros burgonya kilóját 300 forintért, a sárgát 279 forintért kínálták. A csomagolt, több kilós kiszerelésű gumók kilója pedig 265–315 forint között mozgott.

A megyeszékhelyi piacon is körülnéztünk, a csarnokban például 360–380 forintos kilónkénti áron kínálták a kereskedők a burgonyát, a 280 forint körüli ár már a gyengébb minőséget jelezte. A csarnok előtti fedetlen területen láttunk olcsóbb, kilónkénti 150–180 forintos burgonyát is, de azt tízkilós zsákokba csomagolva lehetett megvenni, 1500–1800 forintért, ami a nagyobb családoknak éri meg.

Burgonyaföld Zalában. Egyre kevesebbet vetnek
Fotó: Pezzetta Umberto / ZH Archívum

Folyamatos csökkenés

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból megállapítható, hogy hosszú távon folyamatosan csökken Magyarországon a burgonya területe. Míg az 1990-es évek elején több mint 50 ezer hektáron foglalkoztak a termesztésével, és az összes termés meghaladta évenként az 1,2 millió tonnát, addig 2017-ben 15 ezer hektáron 341 ezer tonna termett.

Megyénkben 2000-ben még 2460 hektáron termelték ezt a leggyakoribb élelmiszerünket. Azóta évről évre fogy a vetésterülete, 2017-ben már csak 226 hektáron foglalkoztak a burgonyával. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezeténél a tavalyi burgonyahelyzetről érdeklődve megtudtuk: a csökkenés nemhogy megállt volna, a vetésterület az előző évihez képest megfeleződött. 2018-ban már csak 111 hektáron termesztették a gumóst. Míg 2000-ben 36 ezer tonnát takarítottak be belőle, addig a tavalyi termés 2778 tonna volt. Igaz, mint az agrárkamaránál hozzátették, ezek az adatok csak azokat a területeket tartalmazzák, amelyekre területalapú támogatást kértek a gazdálkodók. Ezenkívül létezik a kiskerti termesztés, hiszen a legtöbb vidéki kert végében van egy kis családi szükségletre ültetett krumpli, amit önkormányzati területeken is termelnek. Így az agrárkamara becslése szerint a burgonya zalai területe a nyilvántartottnak a duplája is lehet, ami azonban a sokéves tendencián nem változtat.

Fotó: MW grafika

Egész Európát érinti

Az idei, magas árak nem csak Magyarországra jellemzőek. A rossz időjárás miatt a nagy európai burgonyatermesztő országokban is kevesebb termett tavaly, Franciaországban például 30 százalékkal apadt a jó minőségű áru mennyisége.

Kereskedelmi tételben nem sokan foglalkoznak a burgonyával Zala megyében. Az egyik burgonyatermelő gazdálkodó, Bangó Sándor szerint – s valószínűleg a többi érdekelt véleménye is ez – nem a mostani magas árak a kirívóak, hanem a korábbiak voltak irreálisak.

– Munkaigényes és drága termelésről van szó. Drága a minőségi vetőgumó, a műtrágya, sokba kerülnek a vegyszerek, és hektáronként legalább 400 mázsás termést kellene elérni ahhoz, hogy a termelés rentábilis legyen. Egy kiló krumpli önköltsége 80–90 forint körül alakul. Senki sem vállalja fel a termelést akkor, amikor száz forint körüli a burgonya kilónkénti ára. Most került helyére a dolog, de most is csak azért, mert a nyugat-európai országokban szárazság volt tavaly, és ősszel nem tudták behozni a rengeteg olcsó árut, amit az áruházláncok forgalmaztak. Nagyon sok termelő ezek miatt a körülmények miatt hagyta abba nálunk a burgonyatermelést – mondta érdeklődésünkre Bangó Sándor.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!