Marokkói szakmai delegáció járt Nagypáliban

A delegáció az afrikai-arab ország két legnagyobb királyi városát (Fez és Marrakech), valamint a foszfátbánya központban, Ben Guerirben 4 éve átadott egyetemet képviselte.

A látogatás tapasztalatairól szerdán tájékoztatták a sajtót, köztük lapunk munkatársait. A programról a delegációt kalauzoló prof. dr. Steier József, a HTCC marokkói országigazgatója számolt be.

– A látogatás alapcélján kívül a gyümölcstermelési, kertészeti technológiai megoldásokat is megfigyelhették marokkói partnereink – hangsúlyozta a professzor. – Hasznosnak bizonyult a zalavizes látogatás, hiszen itt van velünk a marrakechi közműszolgáltató vezetője, Rachid Ennami. Igaz, míg Zalaegerszeg nagyjából 100-120 ezer ember szennyvízét kezeli, addig Marrakech-ben 2 millió emberről kell gondoskodni e tekintetben. Ben Guerirben is különleges igényeket szolgálnak ki, hiszen a világ legsnagyobb foszfátbányáját üzemeltetik. Ott sós szenny­vizet kell újrahasznosítani, valamint a bányaterületek rehabilitációját, újrazöldítését is végzik. A foszfátgipsz melléktermékének hasznosításához keresnek Magyarországon is partnereket. Az organikus hulladéktömeg újrahasznosítása mindkét ország számára kihívás, ezért a kreatív ötletek kölcsönös hasznosítására nagy szükség van. A nagykutasi kertészetben is jártak a marokkói szakemberek, az almatermesztés is közös felület, azzal a különbséggel, hogy míg itt 250, ott 1200 méter magasan, az Atlasz-hegységben termelik az almát. Idehaza 50 tonna a hozam hektáronként, náluk csupán a fele, tehát van mit megfigyelniük Magyarországon. Vagy: a cseresznye ott 15-20 milliméteres szemátmérőjű, a magyar gyümölcsé 25-40 milliméter.

Steier József kiemelte Nagypáli közvetítő szerepét, amely az államközi együttműködést támogatja. Szisztematikus gazdasági kapcsolatfejlesztési építkezés zajlik, hangsúlyozta Steier József.

– Számos európai alapú projekten dolgozunk odahaza – mondta a megújulóenergia-termeléssel foglalkozó prof. Hamid Elmahmoudi, aki Franciaországban végezte tanulmányait, majd német, olasz és belga intézményekben fejlesztette tudását. Magyarországon először járt, a közvetlenség lepte meg leginkább, másutt ez nem jellemző. – Az eltérő földrajzi adottságok ellenére megvan a komplementaritás, át tudjuk venni a hasznosítható technológiai megoldásokat. A kapcsolat élő, most is ennek tágításán dolgozunk. A külfejtéses bányatérségek rekultivációjában, a megújuló energia térnyerésében, a körkörös gazdasági modell kimunkálásában dolgozhatunk együtt. Utóbbi a melléktermékek újrahasznosítását jelenti. Elkezdtük a smaragdfa tesztelését, amelyről itt Nagypáliban jó eredményekről számoltak be. Az ipari szenny­víz és az iszap hasznosítását nagy érdeklődéssel figyeltük, nekünk is számtalan tisztítóüzemünk van, de láttunk gazdaságos megoldásokat önöknél. Szeretnénk, ha a biometánnal a közösségi közlekedést tudnánk mi is szolgálni. Nagyon köszönjük Nagypáli és Köcse Tibor segítségét, úgy érezzük, egy családot képviselünk a Föld erőtartalékainak védelme ügyében.

– Nagypáli nyitott település, igyekszünk jó irányokat fellelni, amely gazdasági potenciálban nyilvánulhat meg – tette hozzá Köcse Tibor. – Értelmes dolgokat szeretnénk megtanulni a világból, ehhez meg kell ismernünk egymást. Mi is jártunk tavaly Marokkóban, s részt veszünk a smaragdfa tesztelésében is, ami a klímaváltozás enyhítéséhez járulhat hozzá. Büszkék vagyunk, hogy nem dugjuk a fejünket a homokba, nem zárkózunk be, hanem a világ gazdag ismeretanyagát kölcsönösen fordíthatjuk a lakosság életének javítására. A gazdasági haszonról annyit, hogy Kairóba is ment alma ebből a térségből. Kicsiben, de ott vagyunk a világpiacon, s öröm, hogy partnert is találunk a törekvéseinkhez.