Kamarai ünnep és némi aggodalom a megyeszékhelyen

Évzáró ünnepi ülést tartott pénteken este a Zala Megyei Mérnöki Kamara. Már hagyományosan ez alkalommal adták át a kamara szakmai kitüntetését, az Aranygyűrű Mérnöki Díjat. Az idei aranygyűrűs zalai mérnök a nagykanizsai Kéri Gyula geodéta, geoinformatikus lett.

Az ünnepi ülés előtt a kamara vezetői sajtótájékoztatón szóltak a szervezetet és a mérnöktársadalmat érintő ügyekről. Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke bevezetőként megemlékezett arról, hogy idén 20 éves a mérnöki kamara. Elmondta továbbá, csak úgy tudnak helytállni a mérnökök, ha megfelelő felkészültségűek, megfelelő eszközök és jogszabályok állnak rendelkezésre és ha a társadalom megbecsüli a munkájukat.

A kamara egyik legfontosabb szerepét a szakmai felkészültség segítésében határozta meg. Nagy Gyula gondként szólt arról, hogy öregszik a kamara, jóval hatvan év feletti a tagság átlagéletkora, ebből fakadóan egyik legfontosabb feladatuk a fiatal mérnökök megszólítása. Jogszabályi segítséget is várnak, hogy a mérnöki kamara bővíthesse azok körét, akik kamarai tagokká válhatnak. Ilyen területként említette például az informatikusok körét, és ez ügyben már folytattak egyeztetéseket.

Lékai Gyula, a Zala Megyei Mérnöki Kamara elnöke a megyei testület tevékenységéről szólva elmondta:

- Kamaránk megyére kiterjedő tevékenysége magába foglalja a jogosultsághoz, vagy tanúsítványhoz kötött mérnökök nyilvántartását, működési engedélyeinek kiadását, évenkénti továbbképzéseinek a szervezését, valamint az engedélyeik – megfelelő feltételek szerinti – öt évenkénti meghosszabbítását. Hatósági bizonyítványaik kiadását, szakmai felügyeletét.

Kötelező feladatunk az építésellenőrzéseken való részvétel, azon a mérnökeink munkájának ellenőrzése, akkor is, ha nem zalai. Az ipari szakértők ránk eső területét érintő bírósági igazságügyi szakértővé is csak akkor válhat egy mérnök, ha előtte szakértői jogosultságot szerzett kamaránkban – mondta.

Szervezetük jogállásáról összefoglalva elmondta, a mérnökkamara közigazgatási hatóság, és egyben szakmai köztestület is. Fenntartását a tagdíjakból, nyilvántartási díjakból és eljárási díjakból fedezi. Ezt segítette az elmúlt három évben a Miniszterelnökség mint felügyeleti szerv anyagi támogatása is, amiből felújították az irodáikat és a tárgyalójukat, és új, ügyfélbarát infrastruktúrát alakítottak ki.

- A kamara szakmai összetételében az elmúlt évben jelentős változások történtek, melyeket a piac befolyásolt – folytatta Lékai Gyula. – Bár a 840 tagunk és nyilvántartottunk létszáma évek óta stagnál, a kis- és középvállalkozásban dolgozó mérnökök száma folyamatosan csökken. Mérnökeink egy része külföldre távozik, vagy nagyvállalatnál helyezkedik el. Az engedélykérelmek és -hosszabbítások száma egy éven belül 40 százalékkal csökkent.

Ennek okai a kisvállalkozásokat sújtó rendkívüli adó- és adminisztrációs terhek. Ugyanakkor a szakmai összetételben is jelentős változások tapasztalhatók. Amíg például az épületgépészet (energetikai felújítások, korszerűsítések, stb.) területén megduplázódott mérnökeink száma, tartószerkezeti területen (új építmények építése) megfeleződött. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a különböző szakterületeken más-más szigorúságú a mérnöki jogosultság megszerzésének feltétele, másrészt az építőiparban a felújítások száma növekvő, az új építések száma csökkenő tendenciát mutat – közölte az elnök.