Vargánya Tanösvény és Göcseji Szilvafesztivál

– Már most is lehet gombát szedni. Ilyenkor bújik elő a földből a kucsmagomba, a felénk szömörcsögnek nevezett gomba, vagy a szilvafaalja – mondja Péntek Katalin Szilvágy polgármestere, turisztikai sorozatunk házigazdája.

S, hogy miért terelődött a szó a gombára?

Vargánya Tanösvény

Azért mert a falu közepén, az önkormányzat épületével szemben tábla hívja fel a gombára a figyelmet: Vargánya Tanösvény.

- Ez a saját területünkön lévő túraútvonal mintegy öt kilométer hosszú, amit minden évszakban érdemes bejárni, mert Göcsej talán legszebb részén vezet. Számos táji, növényi, s épített örökség található az útvonalon – ajánlja egy kiadós szabadidős programnak Katalin a tanösvény bejárását, amely mentén több információs tábla is felhívja a kirándulók figyelmét a környék értékeire.

Ezeken a táblákon olvashatunk a védett a fehérgólyák életteréről, vagy a környező szőlőhegy évszázados boronafalú pincéiről, amelyek jelentős néprajzi értéket képviselnek. Az ősi, a betegségeknek ellenálló gyümölcsfákról, amelyek közül sajnos egyre kevesebb található Nagyhegyen is, de átmentésükért sokat tesznek a szilvágyiak. A tanösvény része a hegyen az erdei tornapálya is, majd az erdőbe érve gombakalauzt találunk, amely segít megismerni, megkülönböztetni az ehető és a mérgező gombákat.

A kiránduló út visszavezet a faluba, ahol megcsodálhatjuk a 19. század első feléből származó, muzeális értékű haranglábat.

Szőlők és erdők

Szilvágyot a szőlőhegy mellett gyönyörű erdők veszik körül, így a táj vadban nagyon gazadag, ami egyrészt áldás a vadászok számára, másrész viszont megkeseríti a gyümölccsel, szőlővel gazdálkodók életét, mert nagyon nehéz megvédeni tőlük a termést.

- Nem is lehetne szüretelni, ha nem kerítenénk be a szőlőt – mondja a Nagyhegy elején kapáló Luter László. – Már megmetszettem a szőlőt, a kapálás van soron. Sajnos errefelé agyagos a föld, az eső is összetömte, nehéz vele a munka. Megkínálhatom magukat egy kis borral, netán pálinkával? Ja, hogy autóval vannak! Kár! El kell jönni ide úgy is, hogy megkóstolhassák a termést – invitál szívélyesen.

Egy másik szőlőnél Horváth Józsefné elegyedik szóba a polgármesterasszonnyal:

- Lepermeteztem a szőlő földjét gyomirtóval. A lányomék nem érnek rá most, így nekem kellett elvégezni ezt a munkát. Hogy a permetezés férfi feladat? Az teszi aki tudja, mert a munka nem várhat – mondja nevetve.

- Mifelénk mindenki kiveszi a részét tennivalókból. Horváthné, akinek a lánya közmunkásunk, sokat segít a közös feladok elvégzésében, mert ezekből egyre több van – mondja Katalin, miután megállunk a hegyen egy nagyobb, öreg fák szegélyezte telken – Itt van az erdei tornapálya, mögötte meg a tündérkertünk, s egy kicsit odébb a pincemúzeumunk.

Nagyhegyen még egymást érik az öreg boronafalu pincék, ezek közül többet felújítottak, de olyanok is akadnak, amelyeket sajnos már magára hagytak, összerogynak. Ettől függetlenül, a megyének talán ez az utolsó olyan zártkertje, ahol nagyobb számban sorakoznak még a fehérre meszelt falu boronapincék.

Amelyik épületből a pincemúzeumot kialakítottuk, az is egy összedőlés szélén álló ház volt. Eredeti borászati eszközöket, a múltban használatos berendezési tárgyakat gyűjtöttünk össze a három kis helyiségben – mutatja meg a kis múzeumot Katalin, majd átsétálunk a tündérkertbe.

-A hegyen még fellelhető őshonos fákról szedtünk oltógallyakat, amit aztán Kovács Gyula pórszombati erdész segítségével oltottunk be. Ő tanított meg többünket oltani. Én is megtanultam ennek fortélyát, így a pótlásokról magunk gondoskodunk – teszi hozzá, s elmondja, hogy első menetben 84 csemetét ültettek el, s minden fának egyedi tulajdonosa lett.

Tündérkert

-A munka dandárját a népdalkör és a tánccsoport tagjai végezték, ők egyébként a közösségi munkák motorjai. Ültettünk fát minden 18 év alatti fiatalnak is, a következőkben pedig minden újszülött számára is elültetünk majd egy-egy őshonos gyümölcsfát. Tavaly három babánk született, akiknek az idén ültetünk fát. Sajnos, a csemeték fajtáját, s a tulajdonos nevét viselő eredeti fatáblákat elpusztította az idő, ezért ezeket fém táblákkal cseréljük le.

Pályázunk egy közösségi jurta épületre, amit ide, az erdei tornapálya mellé építünk fel, hogy a közösségi hegyi rendezvényeinken védve legyünk az időjárással szemben. A tündérkert melletti szőlőt a falu közössége gondozza, de van egy másik, harminc sor széles szőlőnk is. A férfiak elvégzik a metszést, mi asszonyok a kötözésről gondoskodunk. Igen jól érezzük magunkat minden közös feladatnál is. Van egy kertünk, ahol olajtököt, s zöldségeket termesztünk. Ebből van a rendezvényeinkre például tökmagolajunk – említi Katalin.

Szilvágyi patkó

Végigjárva a hegyet észrevehető, hogy a zártkert egy hatalmas patkó alakot formál. Megtudjuk, hogy ezt már repülőgépről is felfedezték. A légi felvételeket elemezve, voltak olyan szakértők, akik meteor becsapódási kráternek gondolták a kialakult tájformát, s elnevezték Szilvágyi patkónak. Készült geológiai kutatás is 1999-benennek dokumentumában jeleznek meteorit becsapódásból származó szemcséket.

A Magyar Állami Földtani Intézet két szakemberének (Don György, Solt Péter) újabb helyszíni feltárását követően, 2006-ban közzétett tanulmányukban nem igazolták vissza a korábbi állítást, „völgyfőrogyás” eredményének, s nem meteor becsapódásának írták le a patkó létrejöttét.

Hogy mi volt itt millió évekkel ezelőtt, jó volna megnyugtatóan tudni, de sokkal fontosabb volna a jelen számára, ha meg lehetne menteni minden borona pincét, amelyek közül kettő „L” alakot formáz, olyat, amilyet másfele nem építettek. A régmúltból a pincéken kívül nem sok épített emléke maradt Szilvágynak, amit először 1343-ban említettek. Azt tudják, hogy 1778-ban még állt a Szent Adorján templomuk, de ez 33 évvel később már említés szintjén sem létezett. 1993-ban új templom építésébe fogtak, ami egy évvel később a falu összefogásával el is készült.

Göcseji Szilvafesztivál

Az élénk kulturális élet helyszíne a kultúrház és a szomszédságában álló pajtaszínház. Ezeknél rendezik immár 12-ik éve a sok látogatót vonzó Göcseji Szilvafesztivált, amit az idén szeptember 8-án tartanak.

- Tavaly 35 féle ételt főztek a fesztivál főzőversenyén. De elkészült több ezer szilvás gombóc is. A jövőben szeretnénk építeni egy közösségi kemencét tűzhellyel, grillezővel, füstölővel és aszalóval a pajtaszínház mellé. Minden intézményünk, s közösségi szervezésünk a falu jobb együttlétét szolgálja. Ezért tarthatja bárki a névnapját, születésnapját, vagy akár a család keresztelőjét a kultúrházban.

Ha ez másokat is vonz, annak csak örülünk, s azért is virágosítjuk a falut, hogy az átutazók is gyönyörködhessenek benne – mondja Péntek Katalin, aki arról is informál, hogy közvetlen kéktúra útvonal vezet Szilvágyról Salomvárra, legalább 18 kilométer hosszan lehet ezen barangolni olyan érintetlen göcseji tájon, ahol települések sincsenek. Ami szintén kuriózum, az erdei kisvasút is befut Szilvágyra.

A falu Becsvölgye felőli elején kis tó létesült, a mögötte lévő domboldalon császárfa ültetvény húzódik, ami alaposan megváltoztatja a község képét, miután a fák megnőnek.

-Az ültetvénnyel szemben, az út másik oldalán a régi tsz major, részben már tető nélküli istállói rontják a községképet. A tulajdonosának turisztikai tervei vannak, faházakat tervez ott létesíteni, s az alatta lévő völgyben tavat kialakítani. Reméljük, mielőbb sikerül ezt megvalósítania. Mi levendula telepítésbe fogunk. Épp ma telefonáltak, hogy hamarosan hozzák a növényeket, s még a tavasszal 250 levendulát is elültetünk – mondja Péntek Katalin.