Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!

2018.03.24. 21:30

Szent Márton örökösei: Csöde forgalmas turistautak érintettje, s gyönyörű tájon várja vendégeit

Elolvadt a hó, a falutábla utáni telkek mégis fehérlenek. Olyan tömegben nyílnak a hóvirágok, mintha dér lepte volna be a földet. Csödét más egyediségekkel is „megáldotta” a sors, az egyetlen olyan falu Zalában, amelyet közúton és vasúton is, csak a szomszédos Vas megyén keresztül lehet megközelíteni. Abban is egyedülállóak, hogy az alsó- és a felsőcsödei községrész között két kilométernyi távolság van, az út gyönyörű erdők között kanyarog.

Győrffy István

A falu egyik panorámája

Zalalövő felől, az Őriszentpéterre vezető útról, a vasi Felsőjánosfát elhagyva nyílik a csödei bekötőút, s a Zalalövő – Hodos közötti vonatról is itt kell leszállni, ha valaki a vasutat választja a Csödére utazáshoz. De miért is menne a ma embere ebbe a nyolcvanöt lakosú kis faluba, amikor az elmúlt évtizedekben innét inkább elkötöztek az emberek?

-Évente sok száz turista halad át Csödén. Megtelik a falu emberekkel, amikor egy-egy nagyobb, harminc, negyven kerékpárosból álló csapat begördül a falba, s megpihen a harangláb körüli parkban. Érkeznek hozzánk vonaton is zarándokok, akik a felsőjánosfai állomáson szállnak le, átgyalogolnak a Zala hídján, s Alsócsöde szélén, Szentmárton templomának romjait keresik fel az erdőben – mondja Horváth József turisztikai sorozatunk házigazdája, a falu polgármestere, s ekként folytatja:

-Az Őrségi Nemzeti Park és a Kerka tájegység határán fekszik a falunk szép, erdős környezetben. Igaz ugyan, hogy Vas megyén át vezet hozzánk a közút, de egy jól járható, köves erdészeti úton Felsőcsödéből el lehet jutni Kerkafalvára. Az utat lezáró erdészeti sorompók, ha csak nincs nagy vadászat nyitva vannak. A kirándulók vonzásának oka, erre vezet a Rockenbauer Pál feltárta Dél-Dunántúli Kéktúra útvonal, illetve a Via Sancti Martini, vagyis a Szent Márton Gyalogos Vándorút – avat a turista célokba Horváth József.

A falu előtti domboldal fehérlik a rengeteg hóvirágtól
Csöde közösségi háza

Csöde valaha a Bánffyaké volt

Sok száz évvel ezelőtt Csöde a Bánffyak birtoka volt. Az első írásos említés a kapornaki konvent 1342, május 13-án kelt oklevelében található, miszerint a „Chedefeuldy possession” birtokrész Lendvai Miklós királynéi lovász­mester, zalai ispán tulajdonába került. Alsó- és Felsőcsöde kialakulásnak szintén az egykori birtok osztozkodások voltak az okai. Alsócsöde volt a régebbi, szeresen épített település (a szerek egymástól távol eső házcsoportok, melyeket mezők, rétek, patakokkal átszelt völgyek választanak el egymástól) , jelentős, általában fából épített portákkal.

Alsócsöde házainak elrendezése ma is romantikus, a völgyben folyó patak mind két oldalán találunk házakat a domboldalakon. A Göcseji Falumúzeumba 1966-ban innét vitték el, majd építették fel az egyik legszebb portát, a Csödei kerített házat. Ez egy nagy udvart zár körbe „U” alakban lakórésszel, istállókkal, pajtával, elől egy jókora kapuval.

Tetszetős panzió Felsőcsödén
A csödei kerített ház a falumúzeumban

-Érdekes, hogy később a 18. századtól kialakuló felső falurész fejlődött. Az állami iskolát is oda építették 1926-ban, ahol az én apám is az első elsősök egyike volt. Ma az iskola magántulajdonban van, a gazdája nyáron egy alapítvány segítségével fogyatékos gyermekeket üdültet a faluban. Miután elkészült a szlovéniai Hodosra vezető zalalövői vasútvonal, a falurész továbbgyarapodott. Több panzió, vendégház is épült. Közülük az Erdőgyöngye vendégház az, amelyik szervezetten a legtöbb vendéget fogadja, szinte egész nyáron üdülnek náluk pihenni vágyók – mondja a polgármester miközben végigsétálunk kis településrészen.

A természetkedvelő turisták számára ideális hely

Az iskola előtt felfedezzük a kéktúra pecsételő tábláját, s megszemlélünk néhány nagyon szép, felújított épületet, igaz találunk olyant is, melyik romos voltával okoz gondot az önkormányzatnak. Ilyen egy nagyon régi boronaház is, aminek megrokkant a tetőzete.

Szépen felújított boronaház

-Külföldi tulajdonosa van az épületnek, sajnos a levelünkre sem válaszolnak. A faluban legalább tizenöt olyan ház található, amelyiket szépen gondoznak, s nyáron itt pihennek az egyébként nem csödei állandó lakosú gazdáik. A másik falurészében egy hasonló boronaházat példásan felújított a budapesti tulajdonosa, talán ez tekinthető a falu egyik legrégebbi épített emlékének. Nem csak a kerített házat vitték el innét a falumúzeumba, hanem a haranglábat, s egy hétszögletes fa pálinkafőző épületet is.

A mostani haranglábat a kilencvenes évek elején építettük, körülötte fenyők árnyékolta parkot alakítottunk ki padokkal, asztalokkal, szemétgyűjtőkkel, s ide állítottuk ki a régi tűzoltó kocsinkat is. A turisták szeretik a parkot, ahol vízcsap is van, sokan itt ebédelnek. Örömünkre, nincs szemetelés, a természetet járó ember vigyáz a környezetére – mondja a polgármester.

A harangláb kedvelt a turisták körében
A kirándulók szívesen pihennek meg az árnyas fák alatt

A múlt emlékei

Alsócsöde szélén az erdő felé vesszük az irányt, felkeressük a falu történeti emlékeit. Pontosabban nem is Csödéét, hanem az egykori szomszéd falu, a már régen eltűnt Szentmárton templomának helyét, amit csödei elérhetőséggel jelölnek, mára Csöde öröksége, címerükben is Szent Márton a főalak. Zalalövő és környéke történeti feldolgozásában erről így írnak: „Szentmárton első említésével 1342-ben terra Sancti Martini és Sancti Martini néven találkozunk egy határjárás kapcsán.

1366-ban a Salamonvári családnak voltak itt részei, ugyanekkor történik említés Szent Márton tiszteletére épült kolostorá­ról is.” Mindezek történelmi előzménye – ahogy az a Bánk Bán drámában is szerepel -, 1213-ban meggyilkolták Gertrúd királynét, s a vasvári ispán Miska és Salamon fiai, akik a királyfiak nevelői voltak, óvták meg a hercegeket. Így Béla királyfit, aki később IV. Bélaként került trónra. A dráma Solom mestere azonos azzal a Salamonnal, aki tettéért a királytól megkapta a zalai Harkály birtokot, ahol várkastélyt épített.

A mostani Salomvár a Salamon család váráról kapta nevét, a hely mezőváros lett, a Salamonok jelentős szerepet játszottak az akkori Zala völgyében. A középkori Szentmárton, illetve annak temploma és a hozzá tartozó kolostor 1366-ban a Salamonvári családé volt. 1441-ben I. Ulászló király itt keltezte egyik oklevelét. Kanizsa eleste után a környék török adófizetővé vált, az épület romba dőlt, köveit az őriszentpéteri erődtemplom megerősítésére hordatták el.

Itt állt a török időkben elpusztult Szent Márton templom és kolostor
Az 1944-ben lezuhant és felrobbant angol bombázó krátere ma is látogatott hely

Még a hóolvadást követően járunk a romhoz vezető erdei úton, bokáig merülünk a sárban. Gyönyörű fák alatt leljük meg templom helyét hirdető táblát, ami azt jelzi, hogy az itteni magaslaton állt Szent Márton temploma. Néhány tégladarabot találunk is az avarban.

- Nyáron az erdei út jól járható, szeretnénk a magaslat körül pihenő padokat is elhelyezni, ha lehet majd ilyen célra pályázni. Százötven méternyire innét, egy másik emléket is őrzünk. 1944, október 20-án éjszaka, egy angol, lángoló repülőgép itt zuhant le az erdőben. Mint később kiderült, a Balaton környékén kapott találatot.

Sokan idejöttek, köztük a zalalövői, levente szolgálatot Balogh László is. A bombázó felrobbant, többen megsérültek, az alig 17 éves fiú meghalt, ő a lövői temetőben nyugszik. A két angol pilótát a csödei temetőben földelték el, maradványaikat a háború után hazavitték az angolok – meséli a polgármester.

A falu egyik panorámája
A környék védett növénye a kakasmandikó Csöde címerének is alkotó eleme. A természetőrök védik a virágot, aminek eszmei értéke ötvenezer forint
Horváth József polgármester: „A gyönyörű tájon, a történelmi emlékeken, az egyedi, szép, védett virágokon, mint a hóvirág, a tőzike, a csillagvirág és a kakasmandikó, ami a címerünkben is helyet kapott, másunk nem nagyon van. Vigyázunk a természeti és az épített értékeinkre, amit szívesen megmutatunk másoknak is”

A családháznyi kráter most is ott tátong az erdőben, vízzel az alján. Az egyik fán egy nejlonba zárt emlékező irat, s művirágok jelzik a tragédia emlékét.

- Szeretnék rendes táblát kihelyezni, s az útvonalat is jelölni. Számunkra a turizmus nagyon fontos. Kis falu vagyunk, munkája mindenkinek van, de sok az idős ember, s egyéb jövedelme nincs Csödének. A gyönyörű tájon, a történelmi emlékeken, az egyedi, szép, védett virágokon, mint a hóvirág, a tőzike, a csillagvirág és a kakasmandikó, ami a címerünkben is helyet kapott, másunk nem nagyon van. Vigyázunk a természeti és az épített értékeinkre, amit szívesen megmutatunk másoknak is – mondja Horváth József.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!