Rágod vagy keresztbe teszed: Dr. Mérő László professzor egerszegi előadásáról

Nincs közöttük a szeretet, amely tanult érzelem. Erre dr. Mérő László professzor hívta fel a figyelmet Az érzelmek logikája című, minap a megyeszékhelyi Keresztury művelődési központban telt ház előtt tartott előadásában.

Matematikusként végzett

Mérő László matematikusként végzett az ELTE-n 1974- ben, a műszaki tudományok kandidátusa, egyebek mellett foglalkozott mesterséges intelligenciával, játékelmélettel. Érdeklődését nemcsak a műszaki világ kötötte le, 2000- ben habilitált pszichológia tudományágban, jelenleg az ELTE Pszichológiai Intézetének és a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek a professzora. Előadásai, könyvei példái annak, hogy egybe gyúrható a matematika, a racionalitás, a kiszámíthatóság a kifürkészhetetlen lélek tudományával.

– A matematika számomra az anyanyelvet jelenti, a pszichológiáról azonban kicsit másként beszélek mint a többi pszichológus – fogalmazta meg ezt a kettősséget.

Alapérzelmek

– Minden emberre hatnak érzelmek, ezeket megismerhetjük, és megtanulhatjuk, hogy mi zajlik bennünk, ha nem is tudjuk alakítani, uralni olyan mértékben, ahogy szeretnénk. Az alapérzelmek jellemzője, hogy meghatározásukhoz azonos utakon jutunk el. Ez az arckifejezés, valamint a kísérő élettani jelenségek, illetve agyi aktivitás, amelyek mérhetők is.

A hat alapérzelemhez kapcsolódó agyi területek már az állatvilágban is kifejlődtek. Tehát ugyanúgy örülünk, szomorkodunk, dühöngünk, félünk, mint az állatok, mert ezek az érzelmek genetikailag kódoltak. A szeretet azonban nem ilyen, mert nem ismerhető fel arckifejezés alapján, nem tartozik hozzá élettani mintázat, sem speciális agyterület. A szeretet tehát tanult érzelem. Lehet, hogy ezért volt szükség Jézusra, aki olyat tanított az emberiségnek, ami nincs belénk kódolva? – tette fel a költői kérdést a professzor, aki magát nem tartja hívőnek.

– Az alapérzelmekről tudjuk, hogy mindig kísérik zsigeri jelenségek. Vagy talán épp ezek váltják ki az érzelmeket, tehát az érzelmeink tulajdonképpen a zsigeri változásaink felismerése? Tehát nem azért nevetünk, mert örülünk, hanem azért örülünk, mert nevetünk. Azért vagyunk dühösek, mert úgy érezzük, megfeszülnek az izmaink, és ütni akarunk. Ezt a tételt 1880-ban William James amerikai pszichológus fogalmazta meg, és egyszerű kísérletekkel igazolta is állítását. Például a szánkban keresztben fogott ceruza mosolyra húzza az arcunkat, míg a ceruza végének rágásakor az arc inkább szomorúságot mutat. Mindkettő viszszahat az érzelmeinkre, ha ezt felismerjük, hasznosíthatjuk. – A pszichológia tudomány számos kísérlettel bizonyította be a test és lélek, értelem és érzelem kölcsönhatását, ezek nem válnak el egymástól, mint ahogy korábban évszázadokig hitték. A genetikailag kódolt emóciók mellett a tudomány meghatároz másodlagos, kognitív, tanult érzelmeket, ezek a saját gondolataink hatására jelennek meg és létezik a harmadlagos emóció is, amit identitásunk, az önazonosság- tudatunk határoz meg. Az evolúciós fejlődésünk során azonban nem alakultak ki ezek továbbítására külön idegi csatornák, kódolások. Az evolúció ugyanis nem tervez, hanem azt használja, amije van, gányol, buherál – fogalmazott szemléletesen a professzor.

– Ezért nem tudjuk eldönteni, hogy az adott érzelmet külső vagy belső hatás hozta létre. Ezért nem tudjuk biztos kézzel szétválasztani a különböző típusú, de azonos formájú érzelmeinket. Nem tudjuk pontosan, miként keletkeznek, csak érezzük. Jó kedvvel például sokkal egyszerűbbnek látjuk a világot, míg rossz kedvűen hajlamosak vagyunk túlbonyolítani az életünket. Ezért egyszerűbb feladathoz, tanulnivalóhoz alakítsunk ki könynyed hangulatot, kényeztessük magunkat vidám háttérzenével, némi nassolnivalóval. Tehát a rutinszerű dolgok tanításához hasznos a szájunkban keresztbe tett ceruza. De azt is kísérletek bizonyítják, hogy a rossz kedvnek van előnye: megfontoltabb, realistább döntéseket hozunk, ráadásul ebben az állapotban sokkal jobb megfigyelők vagyunk. Ezért hasznos a ceruzarágás a szokatlan, nehéz feladat megoldásakor, a spártai körülmény az elmélyült gondolkodáshoz. A többi alapérzelemnek is van hatása a gondolkodásra, erre még tárgyalási stratégiát is lehet építeni. A kontrollált düh ugyanis javítja az észérvek erejét, s bár igaz a mondás, hogy a harag rossz tanácsadó, de létezik a hirtelen felindulásból elkövetett okosság is. A többi érzelem hatása azonban egyéntől függ, hatásukat még nem tudta a pszichológia meghatározni – tette hozzá.

– Az viszont nem véletlen, hogy az alapérzelmek között csak egyetlen pozitív található, mert a túlélést a negatívak jobban szolgálták. Márpedig az érzelmek logikája az evolúció, a gányolás logikája. Ezért ilyen kuszák az érzelmeink. Az ok prózai, ám a következmény lehet költői. Megtanulhatjuk a kuszaságot szépnek látni...

GONDOLKODNI jó, írja. „Pontosabban: mértékkel gondolkodni jó, mint ahogy mértékkel inni vagy hegyet mászni is. Sokan szeretünk felmászni egy hegyre, de csak kevesen a Himalájára – a legtöbbünk túl se élné. A jó rejtvényekben az a pláne, hogy éppen annyi gondolkodást igényelnek, amennyi még élvezetes, és amennyivel a rejtvény megfejtésén érzett öröm még bőven megéri az érte meghozott áldozatot, a szellemi erőfeszítést. KÖTETEI: Észjárások 1989, Mindenki másképp egyforma, Az élő pénz 2004, Maga itt a tánctanár? – Pszichológia, moralitás, játék és tudomány, A pénz evolúciója 2007, Az elvek csapodár természete 2008, Az érzelmek logikája, 2010, Emberi matek 2016.