Radioaktivitással is terheli a szervezetet a dohányzás

Erről is szólt dr. Szabó Tibor kandidátus, aki közelmúltban tartott előadásában a különböző környezeti terheléseket vette sorba. Ezek egyike a dohányzás, amelyről tanulmányában úgy fogalmazott, az aktív dohányzás kockázatának mértékét rendszerint azzal jellemzik, hogy a fogyasztó hány és milyen típusú cigarettát szív el naponta.

A cigaretták ismertetői azonban általában csak a nikotin, kátrány és szén-monoxid mennyiséget jelölik. Mint dr. Szabó Tibor tüdő-, bel- és foglalkozás-orvostan szakos orvos utalt rá, történtek próbálkozások arra, hogy a dohányzás okozta radioaktív terhelést is tüntessék fel a cigaretták dobozán, ám a kezdeményezés visszhangtalanul maradt. A cigaretták függőséget okozó fő alkotórésze a nikotin, ám emellett még közel 4000 más anyagot is tartalmaznak. A magyar dohányok nikotintartalma 2,58 és 5,37 százalék között változik. A közismertnek mondható károsító hatások mellett kevés szó esik a cigaretta okozta radioaktív terhelésről. Az erről készült tanulmányban 46 itthon és külföldön beszerezhető cigaretta toxikus összetevőit, valamint a dohány okozta radiációs terhelést vizsgálták. A dohányban lévő természetes eredetű radioaktív ólomizotópokból származó sugárterhelés mértékét jelzi, hogy a vizsgált cigaretták 66 százaléka esetén napi egy szál elszívása is 10 mSv (milliSievert) vagy ennél nagyobb sugárterhelést okoz egy év alatt.

Magasabb, mint lehetne

Az átlagos fogyasztást, azaz napi egy doboz cigaretta elszívását figyelembe véve a sugárterhelés 216 mSv/év. Jó tudni, hogy bármely forrásból, például atomerőmű által kibocsátott sugárterhelésnek kitett lakosság esetén ez az érték nem lehet több mint maximum 100 mSv/év. A paksi atomerőmű által okozott tényleges sugárterhelés átlaga 0,1 mSv/év, míg a csernobili atomerőmű balesete miatt hazánk lakosságát 250 mSv dózis érte. Magyarországon egyébként évente 2,4 mSv sugárzás éri a lakosságot természetes forrásokból, ehhez lehet viszonyítani az esetleges többlet sugárterhelést. Például egy mellkas-átvilágítás 0,02 mSv, a sugárveszélyes helyen dolgozók esetén az évi dóziskorlát 20 mSv, és a szakirodalom szerint a legkisebb dózis, amely pedig már egyértelműen növeli a rákbetegség kockázatát 100 mSv.