Pókaszepetki diákok a Gyilkos-tónál

A Határtalanul program keretén belül megvalósult utazás nagy élmény volt gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Összesen 46 diák és 5 tanár kirándult, közben a három intézmény tanulói összeismerkedhettek. A gyerekek így emlékeztek az itt töltött időre:

„Először Nagyszalontára érkeztünk, ahol megtekintettük Arany János szülőhelyét. Érdekes volt testközelből érezni, amit eddig csak az irodalomkönyvekből ismerhettünk.

Második nap reggel a felszín alá ereszkedtünk, a sóbányában Parajdon, a mélységben sok érdekeset éltünk át. A Medve-tónál, amelyhez több kisebb tó is tartozik, sétát tettünk, este megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, emlékezve a nagy íróra. Székelyszentlélek községben családoknál laktunk, székely vendégszeretetben.

Szerdán a székelyszentléleki iskola diákjaival, iskolájukkal ismerkedtünk, majd indultunk a Madarasi-Hargitára, amelyre traktor vitt fel minket a menedékházig. A szakadó esőben is ámulva tekintgettünk ki a fólia alól, lenyűgözött mindenkit a panoráma. A túrát gyalog fejeztük be, a csúcson elhelyeztük emléktárgyainkat. Szejkefürdőn megkoszorúztuk Orbán Balázs sírját.

Csütörtökön a napot a Békás-szorosnál kezdtük, ahol az égbe törő sziklák közötti táj elvarázsolt bennünket. A Gyilkos-tónál nagyot sétáltunk, meghallgattuk a tó legendáját idegenvezetőnktől, aki anekdotákkal tűzdelte a történelmi adatokat. Vacsora után meglepetésként zenész érkezett hozzánk, jókat énekeltünk, „vonatoztunk”.

Pénteken elindultunk haza. Közben megnéztük Segesvár lenyűgöző történelmi belvárosát. Aradon a mártírok emlékművénél szintén leróttuk kegyeletünket és a helyi román focisuli edzés közben meghallgathatta tőlünk a székely és a magyar himnuszt.”

A legtöbben közülünk először jártak Erdélyben. Már most ki lehet jelenteni, nem utoljára. A legszembetűnőbb az volt, ahogy a gyerekekről napról napra kopott le az okostelefonok és a felületes rohanás máza. Sokan megértették, mit jelent magyarnak lenni. Ha ezért kétezer kilométert kellett utazni, megérte. Megtapasztaltuk azt, amit Jókai Mór nagy magyar írónk is megfogalmazott: „Még a levegő is könnyebb, amint a székely földre lépünk.”

Juhász Róbert - szervező tanár