A legtöbb gyümölcs és zöldség a tévé előtt és az autóban fogy – Bálint gazda az egerszegi oltónapon

- Az oltónapot övező érdeklődésből látható, hogy a zalai emberek életének szerves része a mezőgazdaság, a kertészet és a környezetvédelem, hiszen ez a három szorosan összefügg – reagál a program népszerűségére dr. Bálint György. – Nekik sem mindegy, milyen irányt vesz a megye gyümölcs, zöldség és szőlőtermesztésére, élelmiszeripara. A kívánatos irány, amit egy ENSZ határozat is szorgalmaz, az önellátás. A statisztikák szerint jelenleg 7,3 milliárd lakója van a földgolyónak, de 2050-re, ami nincs is olyan messze, 10 milliárdra növekszik a népesség. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer mennyiségét legalább egynegyed résszel növelni kell. De a minőségét méginkább, ugyanis kimutatható, hogy az emberiség egyre nagyobb igényeket támaszt az étel minősége és változatossága iránti. Ez viszont csak úgy valósítható meg, ha a mezőgazdaság, s benne a kertészet növekedést produkál.

Csökkenő termőföld

A termőföld mennyisége azonban nem növekszik, hanem csökken, ami a civilizáció terjedésének velejárója. Új utak épülnek, bővülnek a városok, nő a belterület aránya, csökken a megművelhető terület.

- A családi házak udvarai, a falusi portákhoz tartozó földek azonban még hadra foghatók. A vágyott önellátásban igen jelentős feladat hárul tehát a kistermelőkre, fontos volna, hogy Magyarország 1,2 millió kiskertje felvirágozzon. Nem szabad lebecsülni a kicsiket, megvannak a kertművelésnek is a maga szabályai, amelyeket betartva gazdaságosan, sőt, jövedelmezően lehet termelni. Ezernyi példa van erre, de nem elegendő.

Egy országot persze nem lehet konyhakertekből ellátni, arról nem is szólva, hogy egészen más agrotechnikai eljárásokra van szükség a piacorientált nagyüzemi gazdaságokban, mint a kiskertekben. Kialakítható azonban egy észszerű együttműködés, amelyben a nagyüzemek azt termelik, ami gépesíthető, automatizálható, robotizálható, a család napi szükségleteit pedig – ha egy mód van rá – a kiskert elégíti ki – véli Bálint gazda. Történelmi példát is említ e tendenciára, Angliában és Amerikában már a második világháború idején nőszervezetek (farm ladies) alakultak annak szorgalmazására, hogy minden megművelhető terület forduljon termőre. Nálunk is jól jönne ez a buzgalom – mondja -, persze a magyar sajátosságokhoz igazítva.

Zöldséggel és gyümölccsel az egészségért

Már csak azért is, mert a legújabb biokémiai kutatások azt bizonyítják, hogy a zöldség és gyümölcsfélék legfontosabb beltartalmi értékei, amelyek erősítik az immunrendszer, megelőzik az érelmeszesedést, jó hatással vannak a szív- és idegrendszeri betegségekre, a tárolás és szállítás következtében nagyon megcsappannak. Igen labilis, könnyen bomló anyagokról van szó ugyanis, amelyek már 1-2 nap után is veszítenek értékükből.

- A tudomány is igazolta tehát az ősi bölcsességet, az a legjobb gyümölcs, amit magam szakítok a fáról... – folytatja dr. Bálint György. – Az a meggy vagy cseresznye, amit az ágról kóstolunk, ízébe, zamatában és beltartalmában utolérhetetlen... Hiába látjuk frissnek és mutatósnak az áruházban kínált gyümölcsöt, az már nem veheti fel vele a versenyt, a legértékesebb anyagok hiányoznak belőle. És ugyanez igaz a salátára, a sárgarépára, a paradicsomra.

A világ élelmiszeriparának átalakulásáról megoszt velünk még egy érdekes tapasztalatot. A Nyugat-európai, amerikai és ausztráliai statisztikák azt mutatják, hogy a 21. századi ember a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget nem a terített asztalnál, hanem a tévé előtt és az autóban fogyasztja el. Amolyan ropogtatni való csemegeként.

- A benzinkutakon légmentes tasakokban árulják a bébisárgarépát, koktélparadicsomot, amit autóvezetés közben is kényelmesen el lehet fogyasztani. A termesztés pedig alkalmazkodik a fogyasztói elvárásokhoz, hiszen az a zöldség és gyümölcs lesz kelendő, amely a legjobban megfelel az új igényeknek...