Miért jó a kötelező logopédiai szűrés?

Mielőtt azonban sok anyukát megrémisztene a hír, leszögezhetjük, a szakemberek a szűrést kifejezetten prevenciós tevékenységként kezelik, nem jár semmiféle stigmatizációval a beszédfejlődés késése ebben az életkorban.

A vizsgálatokat a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményei végzik, így a témáról Gellén Melindával, a szakszolgálat főigazgatójával beszélgettünk. Mint mondta, a vizsgálatok idejének áthelyezése – az eddigi 5 éves korról 3 évre – azért volt szükséges, hogy minél kevesebb gyermeknél maradjon meg az esetleg kialakult zavar tanköteles korig, hiszen az időben megkezdett fejlesztő foglalkozások segítségével nagyon jó eredmények érhetők el.

A kora gyermekkori intervenció keretein belül a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat valamennyi tagintézményében ingyenesen elérhetőek azok a fejlesztő foglalkozások, melyek akár szülői kérelemre, akár a szűrővizsgálatok eredményei alapján – a szakértői bizottsági vizsgálat nélkül is – igénybe vehetőek.

A beszéd és nyelvi készségeken kívül egyébként a mozgásfejlesztésre is nagy figyelmet fordítanak az említett foglalkozásokon, azaz játékos mozgástevékenységeken keresztül próbálnak hatni idegrendszeri érési folyamatokra.

– A beszéd elsajátításában fontos szerepet játszó mozgásfejlődési folyamatok sorrendje, azaz a kúszás-mászás-járás lateralizáció nem megváltoztatható, s erre épül a kizárólag emberi kommunikációs forma a beszéd-írás-olvasás. A környezettel való kapcsolatteremtés akkor lesz jó, ha a gyermek problémamentesen végigmegy az említett fejlődési soron. Bizonyos funkciózavarok pedig az olvasás- és írástanulást is megnehezíthetik, hiszen a mozgásproblémás gyerekek figyelmi, tanulási és szociális téren egyaránt veszélyeztetettek – magyarázta a szakember, miért is szükségesek a látszólag teljesen más területeket érintő mozgásfejlesztő játékok a beszéd fejlesztéséhez.

Azért, hogy gyermekünknél minden a legnagyobb rendben menjen, persze szülőként is sokat tehetünk. A legfontosabb a szakember szerint, hogy mindig figyeljük csemeténket, reagáljunk jelzéseire, s amennyit csak tudunk, beszéljünk hozzá. Hiszen már az újszülött is kommunikál a maga módján: sírással. Amennyiben erre odafigyel és értelmezi a hangokat az anyuka, máris hozzásegíti csecsemőjét jelzései helyes használatára. Ennek következtében két hónapos kor körül a baba már magánhangzókat ad ki, s játszik hangja intenzitásával. Körülbelül négy hónaposan pedig már nevet, sőt gagyog is, úgy 5-10 hónapos koráig. S ezután jön még csak az igazán látványos fejlődés, amikor egyévesen a gyerkőc már elkezd hallgatni nevére, vagy kétéves korra két szavas mondatokban is kifejezi magát. Háromévesen pedig az elvárt szint, hogy három-négy szavas mondatokat is képes legyen elmondani.

– Fontos, hogy minden helyzetben, állandóan beszéljünk, cselekvéseinket szóban is megfogalmazzuk, azaz társalogjunk a gyermekünkkel. Egyszerű rövid, jól érthető mondatokban beszéljünk mindenről. A két év körüli „mi ez?” korszak a „szórobbanás időszaka”, amikor az aktív szókincs igen gyorsan gyarapszik. Kérdéseit nemcsak a kíváncsiság inspirálja, de a felnőttel való kapcsolatteremtési vágya is. Így azon túl, hogy mondandóját sosem hagyjuk figyelmen kívül, az is fontos, hogy kiejtését ne figurázzuk ki, ne szégyenítsük meg, egyszerűen csak helyesen ismételjük meg a szavakat – tanácsolta Gellén Melinda. Hozzátéve, bár a beszédfejlődési zavar csak a három évet is betöltött gyerkőcöknél mondható ki, bátran forduljon minden szülő a szakszolgálat szakembereihez, ha kislánya 18 hónaposan, kisfia 2 évesen még nem beszél, illetve a leányzó 2, a fiúcska 2,5 esztendősen csak a meglévő 20 szavát használja.

– Később, ahogy a gyermek mondatai bővülnek, beszédében egyre inkább támaszkodhatunk az elhangzott szavakra, csökken a környezet jelentősége. Például a szeretlek szóval képes érzéseit kifejezni, „szóval megölelni”. Majd általában óvodás korra megkezdődik a miért-korszak, s ideális esetben ekkor már a gyermek birtokba veszi a nyelvet – fejtette ki a szakember.