2018.09.23. 07:00
A várból gyönyörű panoráma nyílik a Balatonra
Szigliget vára nem csak nyáron kínál izgalmas és érdekes kikapcsolódást, hanem ősszel is. Sőt, ilyenkor talán még érdemesebb felkaptatni az erődítmény legmagasabb pontjára, hiszen gyönyörű panorámában, az őszi színekbe öltözött Balaton-környékben gyönyörködhetünk.
A vár – amely a Badacsony és Keszthely között található Szigliget község mellett emelkedő, 230 méter magas vulkáni kúpon nyugszik – megépítésére IV. Béla királyunk 1260-ban oklevélben adott engedélyt a pannonhalmi bencés szerzeteseknek: „Mivel azelőtt országunkat barbár népek és zsarnoki tatárok elpusztították, elrendeljük, hogy koronánk egész területén, megfelelő helyeken erődítések legyenek és várak emelkedjenek, ahová a nép az üldöztetéssel fenyegető időben behúzódhatik és magát megmentheti... És ezért a Balatonban lévő egyik szigetet, ahol az erődítésre alkalmas hegy áll, a pannonhalmi Szent Márton egyház részére adandónak véljük, hogy rajta várat építsen, amely a fenti célokra bőségesen és hatásosan megfeleljen.”
Szigliget vára azon kevés erődítményünk közé tartozik, amely egy percig sem volt török kézen, hős védői 150 éven át sikeresen védelmezték.
A vár lassú pusztulása akkor kezdődött, amikor az egyik legrégebbi építésű torony, melyben lőport és fegyvereket tároltak, 1690 és 1700 között villámcsapás miatt felrobbant és ledőlt. A kegyelemdöfést Habsburg Lipót magyar király adta meg az erődítménynek, amikor 1702-ben több más magyarországi várral együtt leromboltatta. Köveit a környék lakossága széthordta, abból építkezett. Újjáépítése jó ütemben halad, ma már biztonsággal megközelíthető több pontja is.
A belépőjegy megéri az árát: a vendégeket a Berki Fóris Szigligeti Várőrség bemutatója vezeti be a középkori harcmodorba, a várvédő vitézek küzdelmeibe. Megtekinthető továbbá a szabadkéményes, tűzpados konyha és sütőház, amit Tóti Lengyel János, Szigliget fő és örökös kapitánya építtetett Sennyei Krisztinával 1678-ban kötött házasságuk után. Ugyanő építtette a lakóépületet is, aminek egy része emeletes volt, a lakószobák pedig kívülről fűthető cserépkályhákkal készültek. A szobák egyikében lakott a mindenkori várúr és családja.
A kutatók valószínűsítik, hogy a vár saját kápolnával rendelkezett. Az egyik földszinti boltozatos terem a vár összes helyisége közül a legnagyobb alapterületű és belmagasságú – vélhetően ez volt a kápolna, amit szintén újjáépítettek.
Akinek pedig esetleg nem elég az emlék, amit a szívében, a lelkében és a memóriakártyáján vihet haza Szigligetről, a bejáratnál vásárolhat hűtőmágneseket, képeslapokat is, szóval minden olyan kütyüt, amit el, vagy fel lehet tenni.
