Negyedszázada pusztul a ház - miről mesél a zalai múlt? (galéria)

Csendes falucska még csendesebb háza. Sok ilyen van Zalában. És sok ilyen van máshol is. A fiatalok elköltöztek, az öregek végleg elmentek, s ha van is rokon, vagy örökös, nem néz már a ház felé. Ezt a kis zalai házat egészen biztosan nem látogatta senki negyedszázad óta. 

Negyedszázad óta nem lakik itt senki

Egykor csodálatos tornácos ház lehetett, gyönyörű,nagy kerttel. Mostanra a kertet benőtte a gaz, a fákat, sőt a házat is befutotta a borostyán, már roskadozik alatta, s a mennyezeten az omladozó stukatúr is egy hamarosan bekövetkező tragédiát vetít előre. A kert még így is gyönyörű, az embernek A titkos kert című film jut eszébe, szinte várjuk a gyerekeket, akik ide járnak, hogy szorgos kis kezeikkel kitisztítsák a kertet, virágokat ültessenek, élettel leheljék be a ház környékét. Pedig élet itt 25 éve nincs. 

A szobaasztalon heverő 

• Kincses Kalendárium és 
• Szabad Föld 1980-as, és a 
• Községi Közös Tanácsnak lelkiismeretesen feladott csekk bizonylata is ekkori.

Jézus- és Mária-kép a padlón

Áll egy kiságy is a szobában, talán, amikor a fiatalok elmentek, az öregek mindent úgy hagytak, hogy az együtt töltött szép évekre emlékeztessék őket. Az unokára, aki már nem jön ide többé. Talán így volt, talán nem. A spájz polcain üres üvegek sorakoznak, de az egyik ablakban hagyott nutellás üveg, üdítős palack, a kihuzigált fiókok, kinyitogatott szekrényajtók azt súgják: sokan voltak már kíváncsiak erre az elhagyatott házra, lehet, hogy el is vittek sok mindent, ami mozdítható volt. A padlóra helyezett Jézus- és Mária-kép biztosan sokat tudna mesélni. Azokról, akik itt laktak, hittek, mélyen, rendületlenül. Talán abban is hittek, hogy életük munkája nem volt hiábavaló, s amit összeraktak a két kezük munkájával, nem az enyészeté lesz...

Úgy tűnik, tévedtek.