Őslények nyomában: miért lepték el paleontológusok a Keszthelyi-hegységet?

A keszthelyi homokkő nemcsak a város építészetében játszik meghatározó szerepet, hanem a paleontológusok figyelmét is felkeltette, akik egy tudományos túra keretében ismerkedtek meg a térség földtani múltjával.

A keszthelyi homokkő titkai: múlt, építészet és tudomány egy helyen

Keszthely múltja nemcsak a felszínen, hanem a föld mélyén is rejlik: a környék homokkőbányái évezredeket átfogó történetet mesélnek a térség geológiai és építészeti fejlődéséről. A „Keszthely VI – Homokkő” néven ismert bánya nem csupán ipari létesítmény, hanem élő kapcsolódási pont a város múltja, jelene és jövője között.

– Ez a kőzet úgy fordul elő, hogy egy réteg kő után homokréteg van, aztán megint egy kőréteg. Ugyanez a rétegződés jellemző Keszthely belvárosában is, amit például a kastélypark feltárásai is megerősítettek – magyarázta Szántó András, a bánya felelős műszaki vezetője és a város környezetvédelmi bizottságának elnöke.

A homokkő egyik különleges tulajdonsága, hogy vízzáró, így a csapadékvíz nem tud helyben elszivárogni – ez jelentős kihívásokat okoz a belvárosi vízelvezetés tervezésében.

Ősi tenger emléke a bánya mélyén

A bánya homokkővagyona a Pannon-tenger korából, mintegy 2,5–3 millió évvel ezelőttről származik. A váltakozó keménységű rétegeket ma elektromos ellenállás-méréssel vizsgálják, hiszen a jól cementált homokkő magas ellenállással bír a talajhoz képest. A kitermelés után a meddő anyag visszatöltésével és a humuszréteg pótlásával a területet mezőgazdasági célra rekultiválják. Az elmúlt hetekben egy újabb csiga lenyomatát találták, de számtalan levéllenyomat is napvilágra kerül a bánya területén.

Építészet a kő nyelvén

Keszthely három fő homokkő-típusa formálta a város arculatát. A kártyás homokkőből román kori templomok épültek Egregyen és Karmacson, a vöröses-szürkés kőből készült a római kori erőd és több városfal, míg a tömbös, köszörűkő minőségű kőzetet Reziről szállították – ez utóbbi díszíti a főtéri templom tornyait, az Amazon Ház timpanonját és sok más faragott épületelemet.

– Ez a kőanyag hozzájárult ahhoz, hogy Keszthely ilyen polgárias jellegű várossá válhatott – mondta Szántó András.

Őslénykutatók Zalában – Tudományos kalandozás a Keszthelyi-hegységben

Idén különleges helyszínre látogattak el a magyar paleontológusok: Zala vármegyébe, azon belül is a Keszthelyi-hegységbe. A HUN-REN Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE közös paleontológiai kutatócsoportjának tagja, Magyar Imre arról számolt be, hogy az éves találkozójuk egyik célja, hogy a hazai földtani és őslénytani értékeket terepen is megismerjék.

– Ez a program a magyar paleontológusok, tehát őslénykutatók éves találkozója. 28 éve minden évben összegyűlünk három napra, mindig az ország másik pontján, ahol bemutatjuk egymásnak az elmúlt évben elért tudományos kutatási eredményeket, és a három napból egyet arra szánunk, hogy a környék földtani látnivalóit, őslénytani értékeit megnézzük – mondta el Magyar Imre.

Zala eddig valamiért kimaradt a sorozatból, de most eljött az ideje annak is, hogy a térség megmutassa, mit rejt a föld mélye.

– Huszonnyolc év alatt volt olyan hely, ahova már visszatértünk, de Zalában még sosem jártunk. Ennek fő oka, hogy kevés itt a felszíni feltárás, ahol ősmaradványokat tudnánk gyűjteni. Viszont a Keszthelyi-hegység kivétel: itt már bőven van mit nézni, ezért esett most ide a választás – tette hozzá a kutató.

A kutatócsoport ezúttal két különböző földtörténeti időszak lenyomatait vizsgálja a hegységben: egyrészt a több mint 200 millió éves triász kori kőzeteket és azok ősmaradványait, másrészt a hozzájuk képest „fiatalabb”, mintegy 9 millió éves üledékeket, melyek az egykori Pannon tenger (vagy tó) nyomait hordozzák.

– A triász rétegek a hegység belsejében találhatók, ezek nagyon régi tengeri eredetű kőzetek. De legalább ilyen érdekesek a Pannon tó üledékei is, amelyek körülveszik a hegységet. Ezekből már jóval fiatalabb, de gazdag élővilágot őrző kövületeket lehet előkeríteni – részletezte Magyar Imre.

A helyszín tehát nemcsak a tudósok, hanem a laikus érdeklődők számára is rendkívül izgalmas lehet. A Keszthelyi-hegység mélyén rejtőző ősi tengerek és tavak emlékei, a több millió éves kövületek és földtani formációk bepillantást nyújtanak a térség régmúltjába – és ezúttal a magyar paleontológia legjobb szakemberei is ezt kutatják.

Kőbe zárt idő és örökség

A helyszín tehát nemcsak ipari vagy építészeti jelentőségű, hanem tudományos szempontból is páratlan. A földtörténeti rétegek vizsgálata révén a kutatók betekintést nyerhetnek az

• egykori tengerek,
• tavak és 
• élővilág múltjába – miközben a kőzetekből ma is házak, templomok, szobrok épülnek.

A Keszthelyi-hegység mélye egyszerre idézi meg a természet történelmét, a város fejlődését és a fenntartható gondolkodás hagyományait. A homokkő tehát nem csupán kő: emlékezet, anyag és tudás lenyomata – generációkat összekötő kapocs a múltból a jövő felé.