2025.06.11. 09:30
Fontolgatod, hogy nekivágj a Kéktúrának? Megadjuk az utolsó löketet!
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az Országos Kéktúra, hazánk legismertebb túraútvonala. Ez 1952 óta teljesíthető hivatalosan, s aki végigmegy a kéktúra egy-egy szakaszán, az igazolófüzetbe pecsételve abszolválhatja ezt.
A Kéktúra oldala szerint soha annyian nem teljesítették még az útvonalat, mint 2024-ben. Míg az első évtizedekben alig pár százan járták végig a szakaszokat, addig tavaly a legendás túraútvonal három részét, az Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát összesen 1398-an teljesítették.

Forrás: Kéktúra
Kéktúra, ahol nincs kényszer, de díjazzák a teljesítést
A legtöbb túrázót nem a teljesítménykényszer űzi az összesen 2584 kilométer hosszú út bejárása során (ez az eredeti Kék Túra út, valamint az Alföldi és a Dél-Dunántúli Kéktúra együtt, azaz az Országos Kör). Így volt és van ezzel Szabadics Zoltán is. A Szabadics Zrt. elnöke 10 évvel ezelőtt vágott bele az Országos Kéktúra teljesítésébe. Mint mondja: mostanra 170 kilométernyi szakasz maradt számára bejáratlanul.
- Hogy miért vágtam bele egy évtizeddel ezelőtt? - kérdez vissza a motivációt feszegető érdeklődésre. - A természet szeretete. A nyugalmas kikapcsolódás. A túráról olvasott élménybeszámolók. A rengeteg fantasztikus fotó, felvétel: ezek mind-mind a teljesítés felé tereltek - mondja.
Szabadics Zoltán hol a párjával, hol a fiaival, hol egyedül vágott neki a szakaszoknak, ahogyan az ő és a család ideje engedte.
- Az idő nagy tényező a túrázásban, és abból nekem nincs mindig túl sok. Legfeljebb három napot tudok egyben erre kiszakítani, évente kétszer-háromszor indulok útnak. Általában 20-25 kilométernyi távot teszek meg egy nap alatt. Semmihez nem hasonlítható ez az érzés! A lenyűgöző természet, a lélegzetelállító panoráma, a növények, amik körülvesznek, a csodás színvilág: ez mind-mind vonz, és arra késztet, hogy újabb és újabb szakaszt tegyek meg.

Ezen az útvonalon mindenki azt kapja, amire leginkább vágyik
Az ötgyermekes édesapa azt is elmondta: szerinte a Kéktúrán mindenki pont azt kapja, amire vágyik.
- Aki magányt szeretne, azt a természet csendje és "magánya" veszi körül.
- Aki társaságra vágyik, megtalálja a túratársakat.
- Aki jóízű beszélgetéseket akar, azt kapja.
- Aki a gondolataival, a megoldásra váró feladataival, problémáival akar egyedül maradni, vagy megtalálni a megoldásokat, az is jó helyen van itt, legfeljebb kutyusával osztja meg az útját.
- Aki a családjával vagy a gyermekeivel szeretne elmélyedni egy-egy beszélgetésben, az itt biztosan megteheti, ahogyan ő maga is megtette többször is.
- Itt sok helyen nincs térerő, nincs mobiltelefonozás. Csak te vagy és a természet. Vagy te és a családod. El sem hiszed, milyen közel tudsz kerülni a másikhoz így! Arról nem is beszélve, hogy soha, de soha nem éreztem még veszélyben magamat, biztonságos az út, s mindenütt barátsággal fogadnak.
Zoltán nemrég a kékestetői szakaszt teljesítette, saját bevallása szerint ez volt az eddigi legnehezebb útja.

Mindig új kihívások várnak, soha nem lehetsz elég gyakorlott
- Kemény, sziklás a terep, és hiába hitted eddig magadról, hogy már azért megedzőtél az évek alatt, a természet bebizonyítja neked, hogy soha, de soha nem lehetsz "készen", mindig vannak új kihívások, nehézségek - mondja. - Az elején még pálinkásüveggel meg fröccsös üvegekkel vágtam neki, ma már két üveg víz van a batyumban - neveti el magát. - Néha látom picit kívülről magamat, és mosolygok rajta, hogy egy üzletembernek az igazolófüzetke meg a benne lévő pecsétek a legnagyobb kincsei. Ha esik az eső, ez az első, amit mentek. Kicsit megviselt már a füzet, de micsoda érték számomra! A családomtól pedig karácsonyra kaptam egy kéktúra térképet, amin magam tudom jelölgetni, merre jártam, mekkora szakaszt teljesítettem, s mellé az Erdő fohásza verset is, így ezek is a féltett kincsek közé kerültek mostanra.
Zoltán elárulta: a következő útja Bélapátfalva felé vezet, és alig várja, hogy megkaphassa majd a teljesítést igazoló jelvényt.
S hogy mitől Kéktúra a Kéktúra? Nos, ez is megér egy kis történetet.

Miért is kék a Kék? Íme:
Hazánkban a 19. század második felében lett szabadidős tevékenység a természetjárás, a kirándulás, vonatokkal, autókkal is meg lehetett közelíteni már bizonyos helyeket, ahonnan aztán bejárhatták a környéket. Az útvonalakat azonban az első világháború és a Trianoni béke után át kellett alakítani, hiszen számos terület a határon kívülre került. Újrarajzolták a térképeket, s ekkor vezették be az egységes jelöléseket is. Ekkor merült fel, hogy az egyik színnel kizárólag a tájegységeket összekötő, az egész országot átszelő turista főútvonalat jelezzék. Eredetileg a piros sáv lett volna ennek a jele, de mivel a kijelölt utat korábban már több helyen is kékkel festették össze, ezért takarékosságból döntöttek a kék mellett. Így született meg az Országos Kéktúra.
Az eredeti útvonal kibővült az Alföldi és a Dél-Dunántúli Kéktúrával együtt létrejött az Országos Kékkör, ami az eredeti 1124 km helyett így 2584 km hosszú, és 716 óra alatt járható be.
Sokat lendített a túrázás és a Kéktúra népszerűsítésén a Másfél millió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő film, mely Rockenbauer Pál és csapata nevéhez kötődik, és talán nincs is olyan magyar természetkedvelő ember, aki legalább egyszer ne látta volna.