2025.05.06. 10:45
Május a szegek kapujában (galéria)
Elhagyjuk Teskándot, s elindulunk a szegek felé vezető úton, sárga színbe öltözött rétek kísérnek, fejüket büszkén felemelve, tömegesen virágoznak az aranylóan pompázó réti boglárkák. A mezőből kiemelkedő kicsi templom, a Szent Ilona kápolna, Dobronhegy egykori temploma körül is leveleiket bontják az öreg, évszázados fák, míg a mezők szépen megmunkálva pihennek, egyelőre vigyázóan rejtik az elvetett magokat, hogy egy-két hét elteltével ott is megtörténjen a csoda, a zöldbe fordító varázslat…
Fotó: Győrffy István
Ahogy a dombra, mi több, a magas Kandikóra érünk, szelíd zöldben tündökölve nyílik meg a távlat, az osztrák hegyekig bomlik ki előttünk a táj. A kaszálókon a fű már térd fölé ér, fejüket lehajtva bólogatnak a harangvirágok, leveleit hajtja a szőlő, egy-két elkésett gyümölcsfa még virágzik ugyan, míg a többi hozza a termését, apró zöld bogyók sokasága látható a fagyoktól megmenekült cseresznyefákon.
Kandikó hegye, a Göcsej legmagasabb pontja a szegek, a Göcsej kapuja. Békés a táj, néhány autó suhan az úton, míg a mezőkön traktorok morgása veri fel a csendet, amúgy nem mozdul semmi, csak az égen kergetőznek a néma fehér felhők, amik talán az esők előhírnökei, mert az esőre nagy szükség volna, hiszen, mint a mondás is őrzi: a májusi eső aranyat ér…
A vándor megáll a tetőn, rácsodálkozik az Isten tenyerén büszkélkedő vidékre, a fák alatt megbújó házakra, a mezők, erdők váltakozására, s a párába vesző messzeségre…
Május a szegek kapujában
Fotók: Győrffy István
