Farsangi maszkázás farsangi szokások felelevenítésével: aki nem ment férjhez, kicsúfolták (galéria, videó)

A tájegységet szegény volta miatt göbös-göböcs jelzővel illeték, melyből a Göcsej elnevezés ered. A Göcseji Falumúzeum épületei között járva-kelve ezt is megtudhatták a résztvevők a szombati farsangi maszkázás programján. Szikszai Rózsa-Katalin közönségkapcsolati munkatárs a régi épületek funkcióit is ismertette. Az akkori világban a haranglábnak, a haranghúzásnak fontos szerep jutott. Nemcsak a délt jelezték vele, hanem hírt adtak a mise idejéről, vagy arról, hogy valaki meghalt a faluban. 

Farsangi maszkázás húshagyókedden volt szokás

A farsangi maszkázásokat általában húshagyókedden tartották, amikor a gyerekek, felnőttek házról házra jártak. A disznóvágás mellett a farsang időszaka a házasságkötések ideje is volt, amit nagyon komolyan vettek. Szégyen volt pártában maradni, ezért a vénlányokat kicsúfolták. Házuk kapui elé farönköket állítottak, melyek húzására bírták rá őket. A farsang mindazonáltal a mulatozás ideje volt, egyfajta rítusos lázadás a mindennapi normák közepette, amikor az emberek kiengedhették magukból a feszültséget, mondta el Szikszai Rózsa-Katalin. 

Szamárfejjel is maszkáztak régen az emberek 

Varga Julianna zalaegerszegi lakos három unokájával érkezett a programra. Mint mondta, minden ilyen lehetőséget kihasználnak a közös időtöltésre. A gyerekek Titz Luca Magdolna, Titz Sarolt és Varga Adél Salomváron élnek. Elmondták, hogy az iskolában még ezután lesz a farsang, amelyre az alsósok öltöznek be, a felsősök pedig zenés koreográfiát adnak elő. A farsangi maszkok díszítéséhez különféle növényi magokat és száraz növényi részeket használtak fel. A maszkázás eszköze volt régen a szamárfej. Egy vászondarabot megtömtek szalmával, összekötötték, arcot rajzoltak rá, majd egy botra erősítették fel. Ezt maguk előtt tartva vitték az emberek húshagyókedden. A rendezvényen egy ilyen szamárfej elkészítésére is lehetőség nyílt.