Se iskolájuk, se óvodájuk, se orvosuk, se boltjuk, de vannak értékes és érdekes beköltözőik

A göcseji dombvidék legmagasabb pontja a Kandikó, a tengerszint felett 302 méter magasan álló domb nevét a honfoglalás korában élt rablóvezérről, Kandikóról kapta, aki szemet vetett egy magyar vitéz, Csatár feleségére. A férjet tőrbe csalta, katonáival lelökette a hegy tetejéről. Tettéért megbűnhődött, később maga is itt pusztult el – olvashatjuk egy múzeumi tanulmányban, de azt is megtudhatjuk, a „hegy” tetejéről kitáruló táj az itt élőket is megihlette, erről tanúskodik ez a népdal: „Szép a Göcsej hepehupás földje, / drága annak minden kicsi göröngye. / Felmegyek a Kandikó tetejére / ellátok a világ másik felére.”

Ma egy elhanyagolt állapotban lévő geodéziai mérőtorony áll a domb tetején, pedig egykor a turisták fából épült kilátóból gyönyörködhettek a páratlan panorámában. Előtte nehezen megközelíthető vidék volt a Kandikó környéke. Ezt az elzártságot oldotta az 1934-35-ben elkészült Zalaegerszeg – Teskánd – Csonkahegyhát közötti útvonal. 1936. augusztus elsején a dobronhegyi út mentén, a hegyoldalban állították fel a Magyarország Nagyasszonya-szobrot, melynek felszentelése után, kerti mulatsággal egybekötve, avatták fel a Kandikó tetején felépített kilátót, amely kedvelt turisztikai célpontja lett a kirándulóknak. A szobrot 1945-ben egy szovjet katonai autó ledöntötte, a kilátó pedig 1946-ban összeomlott.

Vannak azonban régebbi, akár keletkezéstörténeti értékű emlékei is a falunak. A történeti kutakodásokból tudjuk, hogy a falu az Árpád-korban nem itt állt, hanem a közeli, ma teskándi közigazgatási területen lévő Szent Ilona-kápolna körül. Amikor először jártam itt, az ajtón Németh Ferenc írását olvashattam: „Itt, ahol áll, egy csodás kis középkori műemlékkápolna ajtajában, megállt az idő.” Az elhagyottnak tűnő kis templom falai, tetőzete meglehetősen viharvert volt, egy óriási hársfa őrizte az ősi építményt. Ezen a helyen évszázadok emlékei rakódtak egymásra, régi titkokat őriznek a falak, a temető, de a körülölelő mező is. Németh Ferenc, a Dobronhegy Üdülőfaluért Faluszépítő és Polgárőr Egyesület vezetője megmutatott egy iratot, amelyen ez állt: „1271-ben Dabrua, Dabron néven fordul elő a hagyományai és adottságai folytán jellemzően mezőgazdasággal foglalkozó falu, mint királynői birtok. Már IV. Béla király felesége, Mária királyné is birtokolta. V. István király felesége, Erzsébet királyné 1271-ben Itemér fia Imrének és örököseinek adta Teskánd és Dobron falut összes tartozékaikkal: a szőlőkkel, erdőkkel, gyümölcsösökkel, malmokkal, rétekkel, halastavakkal együtt, a nevezett Itemér fia Imre kiváló hadi érdemeiért.”

- Itt egy Google Maps műhold térképfelvétele, amelyen jól látszanak az egykori település házainak nyomai a templom körül. A falu a török fenyegetés elől menekült a mai helyére, a templom pedig később átkerült Teskánd közigazgatási területére – mutatja Ferenc.

A Szent Ilona-kápolnát 2022-re felújították. Jó lett volna, ha ekkorra visszacsatolják a vitathatatlanul dobronhegyi örökséget a faluhoz, hiszen itt rejti a föld az ősi falu egykori házait, ami Dobronhegy történelmi öröksége. Eddig azonban, bár sérelmezik az emberek a történelmi múlt tárgyi emlékeinek elvételét, nem kérelmezte senki sem a visszacsatolást.

- Dobronhegy a jövőjét a turizmusra kívánja építeni. Az Ilona-kápolna lehetne Dobronhegy gyönyörű tájának történelmi kapuja - mondja Mészáros Zsolt, akivel és kulturális munkatársával, Csarmaszné Németh Szilviával idősebbeket kérdezünk arról, mit tudnak a Magyarország Nagyasszonya-szobor ledöntéséről, vagy a kilátó összeomlásáról.

- Amikor tehetem, elmegyek a templomba, hiszen ez a legrégibb ősi emlékünk. Kulcsunk van a kápolnához, sokat tudunk róla – mondja Balogh Józsefné, aki hozzáteszi, hogy a férje, Balogh József részt vett a szobor újraállításában. A szobor mögött lakó Török János és felesége, Magduska régi Zalai Hírlapokat vesz elő, s mutatja a róluk szóló cikkeket. Az egyik képen a feleség koszorúkat köt, a másikon az édesanyja kenyeret dagaszt. Régi fotók is előkerülnek az öreg zsúpos házukról, amely leégett. A férj, miközben megmutatja a ma is használt új kemencét, a következőket mondja a szoborról:

- Minden évben lekezelem, kijavítom és le is festem a szobrot.

Szemben, az út másik oldalán magasodik a Kandikó Vendégház. A polgármester tolmácsolja, hogy a tulajdonos, Kerekes Sándor nem tud most jelen lenni, de tudatta, átalakítják az épületet, amelyet tavasszal nyitnak újra fürdőmedencével, jakuzzival…

Felmegyünk a régi kilátó helyére, amely most is önkormányzati terület. A helybéliek között már nem él olyan, aki még látta volna az 1946-ban ledőlt kilátót. Viszont akkor a szomszédos Zalaszentmihályfán élő Széll Béla jelen volt a kilátó összeomlásakor:

- Sarlós Boldogasszony-búcsú volt a kilátónál, sokan voltak a tornyon is. Egyszer csak nagy recsegés hallatszott, s leomlott a kilátó. Többen megsérültek, egy teskándi embernek eltörött lába, őt elvitte a mentő - emlékezik a 87 éves szemtanú.

A régi kilátó közelében laknak Lukácsék, a feleség, Pais Mónika fogad bennünket. Elmondja, Vargaszegen nyitottak vendégházat, ami a Szegi Varázs nevet kapta. Mónika a környéken létesítendő túraútvonalak kialakításában segíti a polgármestert: - Célunk, hogy az útvonalak érintsék a műemlékeket, a régi gyalogösvényeket, szekérutakat kövessék.

Dobronhegyet az egyik oldalon lezáró Balázsfai-hegyvonulat tetején áll a Sümegi család vendégháza, méretes kettős kereszttel. Sümegiék legújabban megmentettek az utókornak egy 170 éves boronapincét is. Sümegi László a többi között ezt mondja:

- A kilátó létrehozása régi álmom nekem is, mert tudom, hogy egy ilyen építmény sokat lendít a turizmuson. Én most is abban gondolkozom, hogy a tetőn álló földmérőtornyot kellene átalakítani, de minden megoldásra nyitottak vagyunk. Jónak tartom azt a kezdeményezést, hogy a falu kapja vissza ősi történelmi értékét, az eredeti falurészt a kápolnával, hogy komplexitásában tervezhessen. Csodálatos értékek vannak a környéken, említhetem az Árpád-kori andráshidai és a szentmihályfai templomot, az Ilona-kápolnát, a milejszegi templomot, a dobronhegyi gyönyörű tájat, a kustánszegi tavat, a vendéglőket, amelyekre lehetne igazán érdekes programokat szervezni.

Mészáros Zsolt is így látja, s szerény képességeiket, terveiket sorolja:

- Kapaszkodókat keresünk a 157 lakosunk számára. Tizennégy éven aluli gyermekünk harminc van, 50 fő a 60 év felettiek száma, közülük 47-en nyugdíjasok. Nincs iskolánk, óvodánk, orvosunk, boltunk, de vannak értékes és érdekes beköltözőink, közöttük három orvos is. Az út- és járdafelújítások, az egyéb korszerűsítések mellett építeni szeretnénk egy kultúrpajtát, ahova sokan beférünk. Vannak mézeskalácsosaink, néptáncot tanuló gyermekeink, és alakulóba van az öregek klubja, sőt, működik imakörünk is. No és itt a szép tájunk, a faluban két lefojtott, olajkutatásból ránk maradt forróvizes kúttal. Azt reméljük, ezek segítenek még hangsúlyosabban felkerülni a környék turisztikai térképére – fogalmazza meg Dobronhegy mai helyzetét Mészáros Zsolt polgármester.