VHS-filmek a videotékából

Persze néha bosszantó is volt, ha otthon kiderült, hogy valami miatt a filmet mégsem játssza le a magnó, vagy ha később vittük vissza, akkor, még egy nap kölcsönzési díjat kellett kifizetni, vagy mikor büntetés járt a vissza nem tekert kazettáért. Mi általában három filmet hoztunk ki hétvégére, egy vígjátékot, a vasaláshoz, egy mesefilmet, hogy a gyerek nyugton maradjon legalább másfél órára, és egy horrort, hogy a Híradó és Tények helyett valami „vidámat” is láthassunk.

Megyei hálózattá bővült a zalaegerszegi videotéka – adta hírül a Zalai Hírlap 1988. március 16-ai lapszáma. „Azt azért még nem mondhatjuk, hogy hazánkban se szeri, se száma a videokészülékeknek, azt viszont igen, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett a számuk. Míg két esztendővel ezelőtt mintegy 100 ezerre becsülték a képmagnó tulajdonosok táborát, addig mostanság ennek háromszorosáról is szólnak egyes vélemények. Hiába azonban a szerkezet, működtetéséhez megfelelő műsoros kazetta is szükségeltetik. A még létező feketepiacon, s az egymás közti csereberén kívül felmerülő igényeket az országosan kiépülő videotéka-hálózat igyekszik kielégíteni. A rendszer egyik láncszeme a megyei moziüzemi vállalat – azóta Helikon Film – által létrehozott kölcsönző, mely 1986 júniusában nyílt meg Zalaegerszegen. (…) A filmtárban szép számmal találhatóak a magyar filmművészet régebbi és mai alkotásai -, mint például Dankó Pista, a Lila akác, vagy a Szépleányok – de e mellett sokan keresik a különböző szórakoztató és zenés filmeket, a vígjátékokat, a sci-fiket, s a meséket is. A Moképtól bérelt kazettákon kívül száz darab saját beszerzésűvel is re rendelkeznek, amik ugyancsak a választékot bővítik. S ezekből melyek a legkedveltebbek? – Mi is készítettünk sikerlistát, nagyon népszerűek például az olasz vígjátékok, ám érdekes módon Alain Delon főszereplésével készült kalandfilmek iránt kicsi az érdeklődés. A gyerekek körében viszont kétségtelen, hogy a Szaffi és Vuk kalandjai viszik el a pálmát.”