2025.01.05. 11:00
Tűzharc a rendőrökkel a hahóti erdőségben II.
Folytatjuk népszerű sorozatunkat, amelyben Zala megye kriminalisztikai történetéből idézünk fel régi, meghökkentő sztorikat - úgy és azzal a szóhasználattal, ahogyan e cikkek a korabeli Zala, illetve Zalai Hírlap hasábjain megjelentek. A hahóti tűzharc történetének második része következik.
Fotó: Szakony Attila
„A nagykanizsai kórház sebészeti osztályán szétlőtt bokával fekszik Kalányos Juli, a hahóti cigány csata lövöldöző amazonja, akit derék rendőreink – miután beszorították egy erdőrészbe – egy fáról lőttek le. Kalányos Juli – mondja a rendőri jegyzőkönyv –, amikor már látta, hogy nincs út a menekülésre, minden artistát megszégyenítő ügyességgel és gyorsasággal mászott fel egy fára, ahonnan az utolsó töltényig, ami még a Steier-pisztolyának magazinjában volt – lövöldözött a rendőrökre. A kórterem ajtajában, ahol Kalányos Juli elég súlyos állapotban fekszik, rendőrőrszem áll éjjel nappal, hogy meg en szökhessen ez a veszedelmes cigányamazon, akinek lelkét bizonyára egy-két gyilkosság, betörés és rablás is terheli.”
Forrás: Digitális Képarchívum
„- Nem csináltam én semmit – mondja a beesett arcú, nagycsontú Kalányos Juli, akinek lába hatalmas vattacsomóval van bepólyálva – Azt mondták lesz itt munka. Tetszik tudni én vályogvető vagyok. A lopásokról semmit sem akar tudni, még kevésbé a gyilkosságokról. – Nem mentem én velük. Amikor elmentek, én aludtam. Aztán, mikor megjöttek láttam náluk a sok szép holmit, amire azt mondták, hogy a pestiektől vették. A hahóti tűzharcról nem szívesesen beszél. Végre kinyögi, hogy Kalányos Péter, aki mint mondja – neki nem rokona – biztatta fel őket, hogy meg kell támadni a rendőröket, el kell venni a puskájukat. – Hát aztán kérem, a két ember meg is tette. Azért lövöldöztünk, mondja egyhangúan a „vályogvető” Juli, hogy el ne fogjanak bennünket, mert attól féltünk, hogy a két emberünk tettéért, amiért megtámadták a rendőröket, agyon is ütnek bennünket.” (Zala, 1948. május 4.)
Városi legendákat hallgatunk hüledezve, megnézzük a legújabb horrorfilmet, a hírekben rögtön rákattintunk egy brutális bűnügyre, vagy egy tragikus balesetre… Hogy miért szeretünk borzongani? Talán, hogy érezzük, milyen jó, hogy mi biztonságban vagyunk, hogy velünk ilyen nem történhet… Ne is történjen! Borzongjunk most közösen régi bűnügyeket olvasva.
A rögtön ítélő bíróság tanácsa Kolompár Petrovics Józsefet kötél általi halálra, Kolompár Nagy Máriát és Kalányos Antal Danit 10-10 év fegyházbüntetésre, ugyancsak 10 év fegyházbüntetésre ítélte Kalányos Julit.
