Pizza: Hogyan lett a szegények eledeléből a világ második legjobb étele?

A pizza a szegények eledele volt a középkorban. Egy lepény volt, amit szándékosan szárítottak meg, hogy sokáig elálljon. Az útra kelő szegények vagy a hajósok vitték magukkal, amit üresen rágcsáltak el. Ha volt hozzá valami, annak csak örültek. 

Pizza: már az ókori rómaiak is szerették?

A pizza eredete úgy tűnik, jóval messzebbre nyúlik vissza, hiszen nemrég találtak Pompejiben egy kétezer éves falfestményt, amely a mai pizzára hasonlító ételt ábrázol. A mai modern pizza története a 19. század végén kezdődött Raffaele Esposito nápolyi vendéglőtulajdonosnak köszönhetően, és vált híressé. Két-háromféle pizzát készített, amire húst nem, legfeljebb csak halat tett, ismertette dr. Szabó József. 

Pizza: hogy került az olasz királyi udvarba?

1889-ben I. Umberto olasz király és felesége, Savoyai Margit meghívták udvarukba Raffaele Esposito-t, hogy készítsen nekik pizzát, amely főként a királyné tetszését nyerte el. Kamarásával íratott egy köszönőlevelet Esposito-nak, aki hálából elkészítette a ma is ismert alappizzát, ami a világ szinte minden pizzériájának étlapján szerepel. Az olasz zászló színeivel díszítette fel, piros paradicsommal, fehér mozzarellával és zöld bazsalikommal, és elnevezte a királynőről Margherita pizzának. 

A mozzarellának is van története 

A második pun háborúban, amikor Hannibál az Alpokon át Róma ellen vonult, nemcsak elefántokat, hanem bivalyokat is vitt magával. Az elefántok elpusztultak, mert nem bírták a hideget, a bivalyok azonban túlélték. A háború a rómaiak győzelmével ért véget, akik el kezdték tenyészteni a bivalyokat. Tejükből lett a mozzarella. Ez nem az egyik napról a másikra ment végbe, hiszen maga a háború 17 évig tartott. Gyakran halljuk, hogy „bivaly mozzarella”, az olasz konyha szabályai szerint csak mozzarella, mert egyértelmű, hogy bivalytej az alapja. A tehéntejből készült sajtot simán csak Fior di latte-nek nevezik. De az is igaz, hogy Olaszországban is láthatunk Mozzarella di bufala feliratú terméket. 

Hol került az ananász a pizzára?

Nápolyban a mai napig létezik az a pizzéria, amit Numero Uno-nak hívnak, ahol a hagyomány szerint Raffaele Esposito készítette pizzáit. A nápolyi séf később Amerikában telepedett le, melynek hatására sorra nyíltak a pizzériák, még inkább elősegítve a pizza világhódító útját. Furcsa fordulatokat is vett a történet, mert Amerikában került rá az ananász, amit Hawaii pizzának neveztek el. 

Olaszországban ez szentségtörés, ugyanis egy íratlan szabály szerint öt dolgot nem rakunk a pizzára. Ez pedig 

• az ananász, 
• a tojás, 
• a csirkehús, 
• a kukorica 
• és a tejföl. 

Dr. Szabó József csak a klasszikus olasz feltéteket teszi a pizzára, mert, mint mondja, ezeket az ízeket évszázadok alatt találták ki, és ez így van rendjén.

A prosciutto crudo pizza a legkelendőbb a világon

A pizzatésztának két alapvető receptje van, az egyik a római, a másik a nápolyi. Dr. Szabó József az utóbbit is készíti, amit 72 órás hideg kelesztés előz meg. Gyakran készít Margherita pizzát, ami sokak szerint a legfinomabb pizza. A világon a legtöbbet a pármai sonkás prosciutto crudo-ból adják el. Nagyon szereti a capricciosa pizzát, amin főtt sonka, fekete olajbogyó és articsóka a feltét. Kedvence a spenótos, fehér kolbászos pizza, továbbá a coppa e burrata. Ez egy prémium pizza, amelyen érlelt tarja, friss koktélparadicsom van, és még melegen közepére kerül a burrata sajt. Ez tejszínes túróval töltött mozzarella, hogy kissé ráolvadjon, mondta el dr. Szabó József, aki már beszél annyira olaszul, hogy folytathatja Firenzében gasztronómiai tanulmányait.