Madarasi Hargita: a kopjafarengetegen túl - galéria

Címkék#összetartozás #macskabagoly #Madarasi Hargita #kopjafák

November elején jártunk hat év után újra Erdélyben. Szovátán szálltunk meg, így a közeli Korond és a parajdi sóbánya mellett kihagyhatatlan úti cél volt a Madarasi Hargita, a székelyek „szent hegye”. Már akkor, évekkel ezelőtt megdöbbentett a kopjafák, kegytárgyak, keresztek erdeje, ám mára – hiába a sok tárgyalás – nem változott semmit a helyzet.

Mozsár Eszter

A novemberi csúcsra vezető út mondhatni teljes meditációban telt: négyen indultunk útnak a sípálya melletti vendéglátóhelyek mellől – ami közül csupán egy kávézó volt nyitva most ősszel -, a hegyről csupán egy pár érkezett, a visszaúton is csak három turistával találkoztunk. Valóban lélegzetelállító volt a látvány: csak mi és körülöttünk a magasabb ormok: az Oltárkő, a Rákosi-Hargita, a Madéfalvi-Hargita és a Csicsói-Hargita. Az 1801 méter magas Madarasi-Hargita a Keleti-Kárpátok része, a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, egy egykori rétegvulkáni kráter peremének északi maradványa. Sokan úgy tartják, hogy ez a „székelyek szent hegye”. Talán a múlt rendszer elleni tiltakozás megmozdulásaként kezdtek el zarándokolni ide a magyarok. Az ősi, több száz éves Csíksomlyó mellé így alakult ki egy modern kori zarándokhely. A Magyar Kurír értesülése szerint az első keresztet 1985 őszén a csíkmadarasi hívek állították akkori plébánosuk, Szabó Lajos kezdeményezésére. A keresztet Bálint Lajos kántor faragta. A hegycsúcs 1991-ben vált búcsújáró hellyé.

A Madarasi Hargita, az összetartozás szimbóluma

A magyarság összetartozásának szimbóluma lett tehát a hegy, ezt nem is lehetne letagadni: a csúcson hatalmas turulmadár fogad, a kopjafákon az ide érkezők kézjegye: egyesületek, iskolák, magánemberek, baráti társaságok hagyták itt nyomaikat. Vegyes érzelmek kavarognak bennünk most is. Hat évvel ezelőtt, amikor szakadó esőben gyűrtük le a hegyi magasságot és végre felértünk a tetőre, valami szokatlan érzés lett úrrá rajtunk. Megmagyarázhatatlan módon mintha üresen kongott volna lábunk alatt a talaj. Mintha a hegy így tiltakozott, húzódott volna vissza attól, ami rajta és vele történik. Az az eső pedig mintha csak a könnyeit szimbolizálta volna.

Máig megoszlanak a vélemények, hogy jó vagy nem az új zarándokhely kialakulása. A turizmus egyik alapszabálya, hogy úgy járkáljunk a természetben, hogy tiszteletben tartjuk, nem romboljuk azt, alig hagyunk nyomot magunk után. A Madarasi Hargita a Natura 2000 - összefüggő európai ökológiai hálózat - része. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy jelenleg is illegális a kopjafák és keresztek kihelyezés, ráadásul az emléktárgyak temérdek szeméttel borították be a Madarasi Hargitát.

„A helyzet rendezését szeretné a terület tulajdonosa, a csíkmadarasi közbirtokosság, amely a többi érintettel egyeztetve határozta el, hogy csak néhány jelkép maradhat a hegycsúcson, a többi a Mária utak mentére kerülne. (Forrás: Székelyhon.ro 2020.). A szimbólumok fontosak, csak éppen a helyszín nem megfelelő, mondják sokan.

A Madarasi-Hargita akkor lett igazán a turisták kedvence, amikor az 1650 méteren fekvő Menedékházat megépítették 1941-ben. Sokan keresik fel, mivel a hegy december közepétől egészen április közepéig hóval borított, sőt, akár május közepéig is élvezhető itt a tél. Akik nem tudnak síelni, választhatnak a gyalogtúrák, a hótalpas túrák, a túrasítúrák és nyaranta a biciklitúrák közül. A területen éjjel-nappali hegyimentő-szolgálat üzemel.

A Madarasi Hargita természetvédelmi területen fekszik

A természetvédők hangsúlyozzák, hogy a kedvelt síparadicsom – a maga 4 és fél kilométeres sípályájával - bizony megannyi állat, élőlény otthona. A lucfenyvesek életteréül szolgálnak a magas hegyvidékre jellemző állatvilágnak, számos védett és jellegzetes fajnak. Otthonra lel itt a rengetegben a barna medve, a gímszarvas, a hiúz, a farkas, a vadmacska, a nyuszt, a mókus, a róka és a vaddisznó, a madarak közül pedig a siketfajd, a császármadár, a macskabagoly, az uhu, az egerészölyv, a fenyves cinege, a keresztcsőrű, a fenyőszajkó és a hegyi cinege. De találkozhatunk keresztesviperával, kárpáti gőtével, sárgahasú unkával, elevenszülő gyíkkal is, sorolta a maszol.hu oldalnak Moraru Norbert természetvédelmi szakember.