Jogszabály a mesterséges intelligenciáról

Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott MI-rendelet biztosítja, hogy az unió területén forgalmazott MI-rendszerek megfeleljenek az alapvető jogszabályi előírásoknak és uniós értékeknek.

Alapvető célkitűzések és a kockázatalapú jogszabályozás

A jogszabály a mesterséges intelligencia rendszereit három fő kategóriába sorolja kockázati szint szerint: az alacsony, a közepes és a magas kockázatú rendszerek. A cél az, hogy a potenciálisan veszélyes alkalmazások használatát szigorúan ellenőrizzék, és a legmagasabb kockázatú rendszereknél szigorúbb szabványokat és engedélyezési eljárásokat írjanak elő.

Tiltott MI-gyakorlatok

A jogszabály szigorúan tilt bizonyos MI-gyakorlatokat, amelyek súlyosan veszélyeztetik az egyéni jogokat és a közbiztonságot. Kiemelkedő fontosságú szabályozás, hogy tilos a társadalmi pontozási rendszerek használata, amelyek az egyének viselkedése alapján központilag osztályozzák a lakosságot. Ezen kívül korlátozza az MI használatát olyan esetekben, amikor a technológia visszaélésszerűen kihasználhatja a sebezhető csoportok – például szociálisan vagy gazdaságilag hátrányos helyzetű személyek – kiszolgáltatottságát.

- A mesterséges intelligencia rendkívül fontos szerepet tölt be jövőnk szempontjából. A ma elfogadott általános megközelítéssel sikerült kifinomult egyensúlyt elérnünk. A jogszabály Európa-szerte fellendíti majd az innovációt és a mesterséges intelligencián alapuló technológia elterjedését, és ezzel számos előnyt kínál. Mindemellett maradéktalanul tiszteletben tartja polgáraink alapvető jogait is - fejtette kis Ivan Bartoš, Csehország digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettese és regionális fejlesztési minisztere.

Valós idejű biometrikus azonosítás korlátozása

A rendelet kiemelten kezeli a biometrikus adatokat használó MI-rendszerek szabályozását is. Szabályozza a bűnüldözés céljából alkalmazott valós idejű biometrikus rendszerek használatát, és világos korlátokat állít fel az ilyen rendszerek nyilvános térben történő alkalmazására. A cél az, hogy az ilyen technológiákat csak indokolt, súlyos esetekben alkalmazhassák a hatóságok.

Nagy kockázatú MI-rendszerek: biztonságos és átlátható működés

A nagy kockázatú MI-rendszerek esetében külön követelményeket határoztak meg, például az adatok minőségére és a technikai dokumentációra vonatkozóan. Az Európai Unió célja, hogy az MI fejlesztők és felhasználók tisztában legyenek a technológiájuk biztonságos működésével, átláthatóságával és az adatvédelmi szabályokkal. Az MI-rendszerekkel kapcsolatos felelősségi körök is pontosításra kerültek, hogy a fejlesztők és felhasználók egyaránt tisztában legyenek jogi kötelességeikkel.

Általános célú MI és a szabályozás hatálya

Az általános célú MI-rendszerek szabályozása szintén hangsúlyt kapott. Az általános célú MI-rendszerek – például a különböző célokra alkalmas programok – nagyobb szabadságot élvezhetnek a fejlesztési fázisban, de ha nagy kockázatú környezetbe integrálják őket, akkor szigorúbb előírásokat kell alkalmazni. Ez a megközelítés lehetővé teszi az innovációt, miközben biztosítja a biztonságos felhasználást is.

Az MI-fejlesztés és innováció támogatása

Az új jogszabály számos intézkedéssel támogatja az innovációt. Az uniós szabályozás megengedi, hogy az MI-rendszerek felügyelet mellett, valós körülmények között is tesztelhetők legyenek, ami elősegíti a technológia gyorsabb piaci alkalmazását. Emellett olyan jogi környezetet alakít ki, amely különös figyelmet fordít a kisebb cégek adminisztratív terheinek csökkentésére.

A jogszabály további lépései

Az MI-jogszabály elfogadása után az Európai Unió tárgyalásokat kezd az Európai Parlamenttel a részletek véglegesítése érdekében. Az új rendelet kiemelt célja, hogy az unió szabályozott, mégis fejlődést támogató környezetet biztosítson a mesterséges intelligencia alkalmazásához, az alapvető jogok tiszteletben tartásával.

Az új MI-rendelet létrejötte mérföldkő az Európai Unió számára a mesterséges intelligencia szabályozásában, amely egyszerre támogatja az innovációt és védi az egyéni jogokat. Az átfogó szabályozási keret hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa biztonságos és etikus módon használja a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, miközben megőrzi polgárai jogait és biztonságát.