Dévényi létező és nem létező szobrok, emlékjelek

 Metsző a napsütés és a hideg is. Dévény főleg a várával hívogat novemberben is. A kisnépek sorsának metszéspontja telis-tele emlékjellel.

...”Verecke híres útján jöttem én,/ Fülembe még ősmagyar dal rivall,/Szabad-e Dévénynél betörnöm, /Új időknek, új dalaival?”..., írta Ady Endre, aki a nyugati világra néző világító toronyként tekintett Dévényre.
Kárpátok és Alpok közé ékelődött, már a nevében történelmi ízeket hordozó hely  olyan találkozási pont, ami összeköt és el is választ. A magyaroknak Trianon óta örök veszteség, a szlovákoknak  a kommunizmus elől való menekülés egyik keskeny ösvénye
A mindezekre utaló jelek meg is vannak és el is tűntek. A dévényi várhegy ormán például egykor  hatalmas emlékoszlop állt, mely a magyar nép nagyságát és erejét hirdette. Thaly Kálmán országgyűlési képviselő kezdeményezte, hogy az ország hét pontján - köztük a dévényi vártetőn is - millenniumi emlékműveket állítsanak fel.  Az emlékoszlop Árpád és hadai által az ország nyugati határáig befejezett honfoglalás emlékét örökítette meg.
Trianon után az új csehszlovák hatalom hadjáratott indított minden magyar vonatkozású köztéri alkotás ellen, a dévényi Árpád-oszlopot 1921-ben robbantották fel.
Láthatjuk viszont a Szabadság kapuja emlékművet a vár alatt. A Duna és a Morva összefolyásánál a Politikai Foglyok Konföderációja állíttatta annak a 400 férfinek és nőnek az emlékére, akik 1945-1989 között ezen a határszakaszon menekülés közben vesztették életüket. Peter Meszároš alkotása szétlőtt kaput ábrázol, amelyen belül egy kihajlított rács látható, az oldalába vésett áldozatok nevével.

Dévény, a Duna és a vasfüggönyből készült szív

Pozsony irányába sétálva a Duna partján ma romkávéházként működő épület kerítése mögött tűnik fel az eredetileg sziklafalba vésett Duna-szabályozási emléktábla. Rajta a felirat: „E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra; de egyszer sem nyert rajta tartós diadalt. Ám a nyugot műveltségének ez út ezer évig nem volt zárva soha. S hogy biztosb legyen itt a verseny, a MAGYAR NEMZET rendezte DUNÁJÁT. Áldja meg ŐT ezután is a Gondviselés! Magyarország ezeréves fennállásának emlékére emelték a magyar felső Duna szabályozás állami és vállalati végrehajtói.” Utolsó két sorát Trianon után levésték, ma is csak a betűk halvány nyoma látható.
Nem kellett Trianon ahhoz, hogy a térségre több kis nemzet is úgy nézzen, mint identitásképző, lelki emelkedettséget erősítő helyszínre. Már a 19. században, a nemzeti megújhodás korában Ľudovít Štúr körének dévényi kirándulásai a hajdani szláv dicsőség szimbólumává emelték a Nagymorva Birodalomra és hagyományokra is utaló helyet.
A Duna menti népek közös örömének, reményeinek egyik ritka pillanata volt 1989. Vasfüggönyöket vágtunk szét, falakat bontottunk együtt, sőt, néha közösen.Daniel Brunovsky szlovák képzőművész Európa Szíve című installációjának, szabadtéri képzőművészeti alkotásának ez ad értelmet a dévényi Duna-parton.

Fák mellé simuló hatalmas drótszív, amelyet 1989. december 10-én helyeztek el a Duna dévényi szakasz mellett, azon a helyen, ahol a Szervusz Európa! elnevezésű menet résztvevői eltávolították a Csehszlovákiát Ausztriától elválasztó szögesdrótkerítést. Időnként árvízek nyaldosták, de ma is látható, szerethető. A kék Duna és a kékeszöld Morva tükrözi vissza.

Látnivalók: 

• Európa Szíve
• Duna szabályozási emléktábla
• Szabadság kapuja