A rádiházi Kabala Ménes díjai múltidézéssel

A megnyitóünnepségen dr. Török Erzsébet, akit a környéken csak Zsóka doktornőnek szólítanak, eleveníti fel a Kabala Ménes harmincéves történetét, amely a rendszerváltás után Kabala Ménes Kft. néven 1994 októbere óta üzemelteti a Rádiházi Ménest.

– A falakon függő képek ennél sokkal régebbre tekintenek vissza, hiszen a Rádiházi Ménes több mint százéves, 1912-ben alapította Bartha László, akinek fia, Miklós is látható itt egy 1927-ben készült fényképen, több, régi munkatársaikat és lovaikat ábrázoló fotó társaságában.  Köszönet az elődöknek, s köszönet az itt dolgozóknak, akiknek szakszerű, odaadó munkája hozta azt az eredményt, amely az itt látható értékes díjakban is rögzült.

Hogy igazából ki is Zsóka doktornő, arról édesapja, a Százéves a Rádiházi Ménes című kiadványban így ír: „A kis Zsóka… Zsóka doktornő. Itt születtél a zalai dombok között meghúzódó Rádiházi Ménes szolgálati lakásában. Itt nevelkedtél a többi, pusztai gyermek között, és élted a természet közepén a benneteket körülvevő szabad gyermeki életet… Aztán megnőttetek és pályát választottatok. Te is ezt a „lószakmát” választottad, mert ebbe a lószeretetbe nőttél bele, hiszen láttad a megszületett kiscsikó első bizonytalan lépéseit, amivel kereste egyensúlyát, és az anyja emlőit. Zsóka lányom is belekóstolt a lovassport díjugrató versenyeibe, de az ő célkitűzése, életcélja más lett. Zsóka doktornő, és a jónevű ló mesterséges termékenyítő állomás állatorvosa lett, és lótenyésztő.”

Most pedig a Kabala Ménes vezetőjeként számol be mindarról, amit az elmúlt 30 év eredményezett. Ezekben az eredményekben természetesen benne van mindannak a 112 évnek a küzdelme, felhalmozott szakmai értéke, ami Nagyborosnyói Bartha László földbirtokos 1905-ben, a horvátországi Paukovecről Rádiházára történt áttelepülésével kezdődött. Ő látta meg e terület dombos legelőit, s vette észre, hogy a régi sarjfaerdővel borított, szubalpin klímával rendelkező legelők ideálisak lótenyésztésre…

A ménest Bartha László hét kancával 1912-ben alapította, s kezdte el Rádiházán a lótenyésztést. A ménest fia, Miklós vezette, aki kiváló félvéreket tenyésztett. A Bartha-birtokot 1945 után több lépcsőben államosították. 1949-ben létrehozták a rádiházi Állami Ménest, aminek feladata az lett, hogy jó képességű versenylovakat tenyésszen a  budapesti versenypálya részére. 1953 augusztusában nevezték ki a 25 éves Török László agrármérnököt a ménes vezetőjének, munkáját 1954-től Hathalmi Sándor ménesmester segítette. 1962-ben megszűnt a ménes önállósága, a Baki Állami Gazdasághoz csatolták.

Török Lászlót kerületvezetőnek nevezték ki, akinek a szívügye a ménes maradt. A kitartó munkának megjöttek az eredményei, 1960-ban megszületett a fekete ügető mén, Kabala, aki a korának kimagasló képességű versenylova volt. Ötven­nyolcszor állt starthoz, 30-szor győzött, s további 20 alkalommal ért el helyezést. Kétszer nyerte meg Bécs Város Nagydíját, amit azóta sem sikerült magyar lónak. Török Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak a magyar ügetőtenyésztés fellendítésében, két alkalommal is sikeres importot bonyolított le, igen jó érzékkel vásárolt mént és tenyészkancákat az USA-ban. Ezekből az importokból származik a City nevű kiváló mén, s behozta később a Trotting Flame nevű ügetőkancát, ennek City után született lánya Lady Flame, aki öt derbynyerő ivadékot adott, ezzel minden idők legjobb tenyészkancájának nyilvánították.

Török László 1960-tól újraélesztette a félvértenyésztést is. Rádiházán folytatva a Bartha-hagyományt, az állomány 1971-ben megkapta a sporttípusú magyar félvér törzstenyészet címet. 1989-ban vonult nyugdíjba, de továbbra is aktívan részt vett a ménes életében. Átadta a stafétabotot dr. Török Lászlónak. A mostani lovas panzió falán márványtábla őrzi emlékét: „A rádiházi ménes legendás vezetője, Kabala tenyésztője, a Zala megyei Lovas Szövetség örökös elnöke, a magyar military válogatott volt szövetségi kapitánya emlékére”.

Az 1994-ben alakult Kabala Ménes Kft. a híres mén, Kabala nevét vette fel. Sok mindent elárul a ménes eredményességéről, hogy 1955 óta rádiházi tenyésztésű ügetőlovak 22 alkalommal tudták megnyerni a legrangosabb versenyt, a Magyar Ügetőderbyt, ebből 15 derbygyőzelem a Kabala Ménes nevéhez fűződik. A mai napig a Kabala Ménes által tenyésztett ügető versenylovak 182 kiemelt versenyt nyertek a Kincsem Parkban. 2002-ben született egy Kabalához hasonló kvalitású mén: Illetmény, aki minden versenyt megnyert, amit csak meg lehet: 25 nagydíjgyőzelmet ért el.

– A sportlótenyésztés sikerességét jelzi, hogy az Országos Kancavizsgákon 11 első helyezést értek el 3 és 4 éves kancáink.  A külföldre eladott lovaink megállták helyüket, a holland tulajdonba került Prímás a fiatal lovak világbajnokságán a 7 éves kategóriában 15. lett. Itthon Rádiháza-Echo nevű sportlovunk tulajdonosával 5. lett a budapesti világkupa fordulón – említi többek között Zsóka doktornő.

Álljon itt egy elfogulatlan szakmai értékelés is a mai lótenyésztés eredményeiről, a budapesti Kincsem Park részéről, amely a lóversenyzés különleges és egyedi helyszíne Budapesten. Így mutatják be azokat, akik 2024-ben fedeztetési engedélyt kaptak ügető méneknél. Ezt írják: a Nyugat-dunántúli régió központjában, a Zala vármegyei Rádiházán, a Kabala Ménes Kft. által tenyésztett ügetők hosszú évtizedek óta meghatározzák a magyarországi ügetőversenyzést. Dr. Török László és felesége, dr. Török Erzsébet ménesvezetők koordinálása alatt magasan a legtöbb anyakancát fedező mén, az amerikai származású, 2003-as születésű Maximus Lindy, 2012 óta rendelkezik hazánkban engedéllyel, amelyből eddig 105 ügető csikója született. Az összes remek képességű versenylova közül (a teljesség igénye nélkül) eddig a legjobb időeredményt elért utódai Urán Lady, Újrázz, Time To Say Goodbye, Adamo Fling, Dolomit Boy. A kancái közül többen is visszakerültek már a ménesbe, és anyakancaként folytatják karrierjüket. Ilyen például Úrilány, R. Urzulina, Uzsorásnő, Urán Lady.  A Kabala Ménes Kft. fedezőménje Underpaid Hanover is. Mindez a lótenyésztőknek s a lósport kedvelőinek sok mindent elmond, büszkék lehetnek rá a ménes vezetői.”

Még 2019-ben Zsóka férje, dr. Török László mutatta meg Maximus Lindyt és a ménes saját múzeumát, amelynek gyűjteményében a látogatók is gyönyörködhetnek, ennyi serleget, díszes díjat, gyönyörű, művészinek számító lószerszámot együtt még soha sem láttak. Török László ekkor mondta el, miként folyik ma Magyarországon a lótenyésztés, amelyben a ménesüknek előkelő helye van. „1989 óta a budapesti ügetőn a mi lovaink érik el legjobb eredményeket” – összegezte akkor.

A Rádiháza és Gutorfölde között vezető út mentén nyújtóznak el a ménes legelői, ahol gyakran látni a ménest és a teheneket legelni. A Kabala Ménesnek ugyanis nem csak lovai vannak, húsmarhatenyésztéssel is foglalkoznak, valamint ló mesterséges termékenyítő állomásuk van, s folytatnak szántóföldi növénytermesztést is.

A kiállításról kimegyünk Görbő pusztára, az odavezető út menti réten a Kabala Ménes gyönyörű marhagulyája legel. Megérkezve az istállókhoz, a kétéves korukig itt nevelkedő csikókban gyönyörködhetünk. Itt találjuk Bartha László sírját is. Gyönyörködünk a virgonc csikókban, majd a még az anyjuk mellett őrzött kiscsikókban, a tenyészménekben, amelyek között a már említett értékes hírességeket is megtalálhatjuk.  A pusztán láthatjuk, a Kabala Ménes hogyan éli mindennapjait.