2024.02.18. 14:00
Balatoni művész-szerelmek és az örök szerelem háza
A 20. században a Balaton vidéke a magyar művészek számára is kedvelt nyaralóhelyszín, alkotói menedék volt. Legendásan nagy szerelmek szövődtek a Balatonnál, olykor pedig a tó adott búvóhelyet a szerelmeseknek.

Móra Ferenc (1879-1934), az ötvenes éveiben járó, ismert író, szintén a Balatonnál találkozott a nála több mint 20 esztendővel fiatalabb lánnyal, Kalmár Ilonával.
Fotó: ZH
A magyar Szinbád, azaz Krúdy Gyula (1878-1933) és Várady Zsuzsika története a fővárosban kezdődött, ám a Balatonnál folytatódott. Krúdy beleszeretett Kelemen Reginába, azaz Rezsánba. Rezsán – mint Krúdy asszonyainak többsége – házas volt. Férje, Várady Gyula a Grand Hotel Royalt bérelte. Nyaranta a család Siófokra költözött, mert Várady Gyula fürdőbérlő is volt egyben. Krúdy is kedvelte a mondén Siófokot, az Ellinger-féle panzióban szállt meg. Azonban 1915-ben, a nagy mulatozások közepette egyszer csak feltűnt előtte egy fiatal (16 esztendős), szép, barna lány, Várady Zsuzsa. A gond csak az volt, hogy Zsuzsika Rezsán lánya... Három esztendeig titkos viszonyt folytattak, az író hamar eljegyezte a serdülő lányt. Igaz, közben Krúdynak el is kellett válnia Spiegler Bellától, azaz Satanellától. 1918-ban a Várady család ismét leutazott a Balatonra, a kisőrsi szőlőhegyre, ahol kibéreltek egy kastélyt. Az író is velük tartott, egy külön présházban alkotott. Kisőrsön kérte meg a nevelőapától, Várady Gyulától a kis Zsuzsi kezét, nem adták neki. Ekkor elhatározták, hogy megszöknek, de a vasútállomáson az apa utolérte őket.
Krúdy a Margit-szigeten, a Nagyszállóban élt, ahol születésnapján ismét titokban meglátogatta Várady Zsuzsika. A lányt újfent rajtakapták a szülők, de már nem hagyta el Krúdyt, szülei ezért kitagadták. Végül 1918-ban összeházasodtak és megszületett kislányuk, Zsuzsika. Krúdy, az irodalmi ködlovag azonban alkalmatlan volt a férj, az apa szerepére, ezért viszonyuk hamar megromlott. Az író visszatért örök szerelmeihez: a borhoz, a kártyához, az éjszakai élethez, és legfőképp: az íráshoz.
A Balaton festője, Egry József (1883-1951) is itt találta meg az ő Juliskáját. A szegénysorsú, aszketikus életet élő festő az I. világháború idején segédszolgálatosként szolgált, Nagykanizsán. Egy súlyosra forduló tüdőgyulladás miatt a badacsonyi Vöröskereszt kórházban kezelték. Itt ismerte meg az önkéntes ápolónőt, a házas asszonyt, Pauler Juliskát. Mondhatni, hogy szerelem volt első látásra, de azért több nehezítő tényező is akadt: Juliska házassága, Egry nem szokványos természete. Mégis az érzelmek győztek. Pauler Juliska – Pauler Ákos neves filozófus húga -– elvált ezredes férjétől, Egry leszerelt és Juliska keszthelyi házába költöztek, nyaranta a badacsonytomaji présház adott menedéket számukra. Egry képei, stílusa, színei megváltoztak: ekkor lett a Balaton festője, ekkortól ismerték meg igazán alkotásait. Juliska – akit a családja a rangon aluli kapcsolata, a festőhöz fűződő szerelme miatt kitagadott – hű támogatója lett a magányos művésznek. Juliska kitartott a művész mellett, eltemette, meggyászolta, majd hamarosan, 1957-ben ő is követte a halálba a Balaton festőjét. Közös sírban nyugszanak, a badacsonytomaji temetőben.
Móra Ferenc (1879-1934), az ötvenes éveiben járó, ismert író, szintén a Balatonnál találkozott a nála több mint 20 esztendővel fiatalabb lánnyal, Kalmár Ilonával. Balatonföldváron ismerkedtek meg 1932-ben, Móra Ferenc ekkoriban kezdte el Az aranykoporsó cím, később ismertté vált regényét írni, de nem sokáig jutott, mert a hirtelen jött szerelem eredményeként inkább szerelmes dalokat költött. A fiatal nő ekkoriban már menyasszony volt és később férjhez is ment. A történet érdekessége az, hogy levelezésük később is folytatódott. A szintén házasságban élő Móra hivatalos leveleket küldött Horváth Istvánnénak és szerelmes sorokat Földváry Kicának. A szerelem voltaképpen Móra Ferenc haláláig, 1934 februárjáig eltartott, s Kalmár Ilona lett a modellje az Aranykoporsó „kis Tűjének” is. A Kicához írt, nagy érzelmekről tanúskodó költemények Címtelen versek néven láttak kötetbe rendezve napvilágot.
Szintén 20. századi balatoni szerelmi történet alapozta meg a fonyódi Kripta villa hírnevét. Az örök szerelem házának is nevezik, s sokan azt hiszik, ez valójában egy családi sírbolt. Abrudbányay Ödön gyógyszerész elhunyt szerelmének, Magdusnak állított így emléket. A két háború között épült mediterrán stílusban elkészített villából a legpompásabb kilátás nyílik a tóra, s az alagsorban található egy kőből faragott nászágy, melyben jelképesen Magdus és Ödön fekszenek, kézen fogva. Azonban ez csak egy szimbolikus síremlék, a szerelmesek – külön-külön – másutt nyugszanak.
A Balatonnál áll az örök szerelmet jelképező villa, de számos tavi irodalmi emlékhelyhez szerelmi történet is kötődik. Érdemes mindezeket felidézni, nem csak Bálint-nap táján!
dr. Kovács Emőke