Székelyföldi körút, avagy a hagyományokkal a modernizációban

Ezután felkereste Csíkszereda északkeleti szomszédjában lévő három települést, melynek Csíkpálfalva a központja, hozzátartozik Csíkdelne és Csíkcsomortán. Ferencz Csaba polgármester mind három település gondos gazdája, ahogy végigvezette a településeken, látszott, hogy egységesen fejlődik mindegyik. Csíkpálfalváról irányítja a három települést, de ő maga csomortáni, ahol a Kárpátok Őre szobor megtekintését minden arra járó magyar testvérnek megmutatja.

– A szobor felállításával kapcsolatos érdekesség, hogy a székelyek furfangjával készült, így a regnáló hatalom nem kötött bele, mint minden magyar vonatkozású és revizionistának nevezhető emlékműbe – folytatta Horváth Győző. – Pálfalván a polgármesteri hivatalt felújították, sőt nyolcosztályos általános iskolája van, Csomortánban Delnéhez hasonlóan csak alsó tagozat. Csíkdelne legnagyobb értéke a Keresztelő Szent János középkori templom, ami az anyaországiakkal ellentétben nem romként, hanem épp templomként áll a mező közepén, ami már önmagában is kicsit misztikus. Aztán ahogy az ember odaér, megérinti a hely, olyan mintegy "mini Csíksomlyó". A templomot a bejárata felett kívül is középkori eredetű freskó díszíti, belépve szembetaláljuk magunkat egy gyönyörű szárnyas oltárral, és ahogy felpillantunk a mennyezetre elakad a lélegzetünk, hiszen a hajóban festett kazettás mennyezet található, pedig ez nem református, hanem római katolikus templom. Másik érdekessége, hogy két középkori temploma van, az előbbi mellett a faluba beérve áll az Úrkápolna a község temetője szélén. Szépen felújított a Művelődési Ház, óvoda és az alsó tagozatos iskola, valamint piactér mellett halad el az utazó. A falu lakóházai csakúgy mint Csomortánban és Pálfalván, többségében felújított szépen rendben tartott portákkal rendelkeznek, sok helyütt gyönyörű székelykapuval.

Az iharosi vendég szálláshelye a Delnei Kulcsosház volt, amit Erőss István tart rendben és a vendégszeretete messze földön híres. Gyönyörű a táj, a környéket a Kárpátok koszorúzza. A települések fejlődő és lélekszámban is gyarapodó falvak, bízik benne, hogy a jövőben még szorosabbra fűzhetik kapcsolataikat ezzel a lelkünket is megérintő székely vidék településeivel, akár önkormányzati, akár civil vonalon.

– Az utazás utolsó állomása a Sóvidék keleti részén található Székelyszentlélek és a községközpont Farkaslaka volt – fogalmazott. – Szentlélek, Farkaslaka társtelepülése rajta kívül még hét másik település alkot egy önkormányzatot, Kovács Lehel polgármester mindegyik településen a legjobb tudása szerint igyekszik megvalósítani a fejlesztéseket. Székelyszentlélek egy szépen, fejlődő község, Geréb Péter farkaslakai alpolgármester volt az egyik kalauz a településen, amelynek leginkább említésre méltó látványosságai, közül kiemelkedik a középkori eredetű Szentlélek római katolikus templom. Az épület külső falán nemrégiben tárták fel a Szent László legenda egy eddig falkép formájában ismeretlen, a Szent László és a vérmedve történetét. A templomban belépve iharosiként „hanyatt vágódtam”, ugyanis a mi katolikus templomunkban is ugyanazok a keresztúti stációs képek láthatók, mint a szentlélekiben, annyi különbséggel, hogy a székelyek sokkal szebb keretekbe foglalták a képeket. A templom mellett a tájházat a falu idős tanító bácsija mutatta meg, mely idegenvezetés szakszerű és szívvel-lélekkel végzett érték bemutatásként beleégett az agyamba. A templom és tájház mellett a falu feletti Gordon-tetőn található 25 méter magas Jézus Szíve Kilátó (vagy ahogy sokan nevezik a Pléh Krisztus) a település harmadik látványossága. Innen pazar kilátás nyílik, Farkaslakára, Székelyszentlélekre és Bogárfalvára. A faluban szinte minden középület megtalálható, óvoda és általános iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, közbirtokosság épület, tűzoltóság és természetesen kultúrház is, valamint helyben van működő plébániája is.

Horváth Győző az alpolgármesterrel abban megegyezett, hogy Szent László vonalon hagyományőrzői kapcsolatban marad a két település a jövőben is. Végül mielőtt hazafelé indult, lerótta tiszteletét Farkaslakán Tamási Áron nyughelyén, adózva ezzel a nagy erdélyi író emlékének, aki olyan műveket írt többek között, mint az Ábel trilógia. Elmondható, hogy a székelyek igazi közösségben élnek, ami pedig talán az egyik leginkább kiemelendő, hogy a hagyomány tisztelete nem veszett ki náluk a modernizációval. A kulturális hagyományok, egyházi hagyományok és a hitük, továbbá rendezvényeik, a modern társadalmi gondolkodásban is megőrizték a helyüket, így az életük részét képezi.