2023.02.22. 19:00
Megkezdődött a böjti idő
Hamvazószerdával megkezdődött a 40 napos nagyböjt, amelynek előírásairól a hévízi plébánia készített a híveket segítő összefoglalót.
Kiss László szerint fontos, hogy a világi hiúságok helyett mélyebben figyeljünk Istenre
Fotó: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap
Eszerint hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti nap, amelyen a 18 és 60 év közöttiek nem fogyaszthatnak húst, naponta csak háromszor étkezhetnek – a nassolás is annak számít –, s csupán egyszer lakhatnak jól.
E két napon a 14-18 esztendősökre is vonatkozik a hústilalom, ám számukra nincs korlátozva az étkezések száma. A fiatalabbaknak, a súlyos betegeknek és a várandósoknak nem kell étrendi böjtöt tartaniuk, „ám dicséretes, ha ők is vállalnak valami önkéntes lemondást”.
A nagyböjt (latinul: quadragesima, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt) bizonyos keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak, a hamvazószerdától húsvétig tartó böjti idő. Lényege a bűnbánat és a húsvétra való előkészület ideje, Krisztus kínszenvedésének emlékszaka; régebben egyúttal a keresztségre való előkészület ideje volt, s ezt a szellemet fejezi ki liturgiája is. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.
A hévízi Szentlélek-templom tájékoztatója emlékeztet: emellett a nagyböjt minden péntekén a 14 éves kort betöltött, betegséggel nem küzdő katolikusokra teljes hústilalom érvényes, a 40 nap egésze pedig bűnbánati idő, ezért tilos a mulatozás, például az ünnepélyes esküvő, a bál, a házibuli, a táncos rendezvény s mindenfajta hangos szórakozás.
– A katolikus böjtnek három alappillére van: a lemondás, az imádság és az alamizsnaadás – teszi hozzá Kiss László hévízi esperes-plébános. – Vagyis fontos, hogy az ösztönös vágyakat, a testi kívánságokat megzabolázzuk, s a világi hiúságok helyett mélyebben figyeljünk Istenre, ezzel is erősítve a lelkünket. Az is lényeges, hogy mind inkább elszakadjunk a földies értékekhez való túlzott ragaszkodástól, s megértsük: a birtokolható dolgok múlandóak, és csak akkor vannak a hasznunkra, ha jót cselekszünk általuk.
Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola). Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.
Liturgikus hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától (feketevasárnap) a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín böjti lepellel eltakarják.
A nagyböjt kezdetét megelőző háromhetes időszak a böjtelő, vasárnapjainak neve (húsvéttól számított hozzávetőleges távolságukról): hetvened, hatvanad és ötvened vasárnapja.
A húsvéti készületet szolgáló időszak a VII. század óta hamvazószerdával kezdődik, és bár onnantól a feltámadás ünnepéig 46 nap telik el, de a vasárnapot, vagyis az Úr napját a katolikus egyház nem tekinti böjti napnak.
