Az egészséges gyermek a világ legnagyobb adománya

Mindezt Szeles Gyöngyi korábbi zalatárnoki területi védőnő mondta portálunknak, aki öt év után immár járási vezető védőnőként folytatja munkáját. Mindez azt jelenti, hogy feladatköre a zalaegerszegi és a lenti járásban dolgozó kollégái munkájának szakmai felügyelete és koordinálása lesz.  

- Nehéz szívvel hagyom itt ezt a munkakört, hiányozni fog a gyakorlati munka és a kapcsolattartás családokkal – fogalmazta meg. – Én érzelmi alapon működő ember vagyok, nagyon tudok ragaszkodni azokhoz, akikkel kapcsolatban állok. Életemnek olyan időszakában kerültem Zalatárnokra, valamint a körzethez tartozó másik három településre, Tófejre, Baktüttősre és Szentkozmadombjára, ami terhelt volt magánéleti nehézségekkel, így az elmúlt öt év igazi töltődést jelentett számomra, ezáltal még erősebbé váltak kötődéseim az itt élőkhöz. A velük kialakult kapcsolat, az önkormányzatok maximális támogató hozzáállása, illetve azok a körülmények, amikben dolgozhattam, valóban mankót jelentettek ahhoz, hogy bizonyos élethelyzetekben könnyebben tudjak boldogulni.  

Szeles Gyöngyi daganatos betegekkel való foglalatosság után, 2018 februárjában helyezkedett el az említett négy település területi védőnőjeként, ami a korábbitól teljesen eltérő szakterületét jelenti az egészségügynek. Elsődleges feladata a várandós- és újszülött-gondozás lett, ez egészült ki további teendőkkel.  

- Amikor megkezdtem a munkát, a gesztortelepülésen, Zalatárnokon egyetlen születés sem történt – mutat rá. – A körzetben ugyan voltak, de a gyermeklétszám rendkívül alacsony szinten állt. Az azóta eltelt időszakban ebben jelentős változások történtek, a körzetben 2022-ben a várandósok létszáma 28-ra nőtt, ami meredek emelkedést mutat.  

A védőnő rögtön hozzáteszi: a várandóslétszám nem azonos a születések számával, hiszen történnek elköltözések, s máshol születik meg a gyermek, de sajnos vetélések is előfordulnak. Az imént említett növekedés a várandósok számában azonban önmagáért beszélt, s ez értelemszerűen magával hozta a születések számának növekedését is. Mindezt részben saját sikerének is tekinti, hiszen – mint mondja – ő azok közé a védőnők közé tartozik, akik szívesen ösztönzik a családokat gyermekvállalásra.  

- Az említett sajátosság miatt, vagyis annak köszönhetően, hogy bemehetünk a családok otthonába, általában bizalmi viszony alakul ki a kisgyermekes szülők és védőnők között – magyarázza. – Így nemcsak a gyermekek fejlődését tudjuk nyomon követni, de látjuk azt is, hogy az adott család milyen szociális körülmények között, a gyermek milyen érzelmi környezetben nő fel. S igenis vannak olyan szülők, akiket érdemes további gyermekvállalásra biztatni. Én ezt általában dicsérő szavakkal teszem meg, azt szoktam mondani nekik, hogy ilyen családoknak kell még gyermeket vállalni, mint az övék. Ha egy családba egészséges gyermek születik, az a világ legnagyobb adománya. Ilyenkor érdemes a szülőket biztatni arra, hogy továbbiakat is vállaljanak.  

Szeles Gyöngyi kérdésünkre úgy fogalmaz, ma már tervezettebb módon történik a gyermekvállalás, mint évtizedekkel korábban, ugyanakkor még mindig tartja magát az egyszülős családmodell, pedig markáns kormányzati támogatással jár a több gyermek vállalása. Vannak két- és háromgyermekes családok is, ám itt már éles határvonal alakult ki, a négy- vagy többgyermekes családok nagyon ritkák. Ennek nem csak anyagi okai vannak, az is visszatartó erő, hogy sok településen nincs helyben óvoda és iskola, ez pedig komoly logisztikai terhet ró a szülőkre.   

A védőnő azt is mondja, hogy a szülőknek igenis nagy szükségük van a támogató segítségre. Ugyan a kórházban, amikor az újszülöttet odateszik az édesanyja mellkasára, ezzel együtt anyukának is nevezik, de ettől még nem válik anyává egy nő.  

- Egy gyermek érkezése a családba önmagában egy krízishelyzet, amit kezelni kell – folytatja Szeles Gyöngyi. – A szülő eleinte nem tudja, mit kezdjen azzal a pindurka élettel, így értelemszerűen tele van aggódással, szorongással, kétségekkel és félelemmel. Ilyenkor mindenhonnan megpróbál információt szerezni, például az internetről. Nem győzzük helyre tenni azt a sok téves információt, amit itt-ott olvasnak, vagy például a különböző kismamacsoportokban szednek össze. Vagy attól a nagymamától, aki szerint jó lesz a tehéntej a babának, miközben tudjuk, hogy az anyateljes táplálás semmivel sem helyettesíthető egyenértékűen. A szülőkben megfogalmazódott kételyek, vagy a már kialakult torz kép leküzdéséhez igenis szükség van a védőnők tanácsaira, segítségére. A félelmek leküzdésének talán egyik leghatékonyabb eszköze a bizonytalan szülő megerősítése abban, hogy jól teszi a dolgát.     

A védőnők tehát hatéves korukig kísérik figyelemmel a gyermekek fejlődését. Munkájuk a várandósgondozással kezdődik, majd a gyermek születését követő hat hétben folyamatosan odafigyelnek a csecsemők gondozására. Ez később havi egy alkalomra, majd az egy és három év közötti időszakban kéthavi rendszerességre változik. Háromtól hatéves korig pedig évente legalább kétszer látogatják a családokat. Szűrővizsgálatokat végeznek, a szociális érettség kialakulását követik nyomon, de közben odafigyelnek arra is, hogy a felmerülő krízishelyzeteket is megoldják. A családokkal kialakult bizalmi viszony pedig arra is remek lehetőséget teremt, hogy nővédelmi feladatokban, például a méhnyak- vagy emlőrákszűrésben is közreműködjek.     

- Amíg a gyermek nem jár intézménybe, addig mi vagyunk a szociális jelzőrendszer első szintje, hiszen mi tartunk közvetlen kapcsolatot a családdal – teszi hozzá. – Saját gyakorlati munkám során többször is előfordult, hogy olyan élethelyzetekkel találkoztam, amelyek megoldásába szükség volt bevonni a családsegítő szolgálatot is. Ezek lehetnek anyagi természetű problémák, de egyéb krízishelyzetek is, például amikor az apa halála miatt az édesanya egyedül marad a gyermekével. Ilyenkor a gyászmunka során is segítenünk kell koordinálni a családot.