Érik a szőlő, az egyik legfontosabb gyümölcsünk

A nyáron érők áldásos hatását idestova másfél hónapja élvezhetjük, a Csaba gyöngye például már július közepétől-végétől fogyasztható, vékony héja, enyhe muskotályos íze miatt csemegeszőlőként is kedvelt, de hagyományosan ebből a fajtából készül egész Európa első újbora. Kedvelt korai csemegeszőlő a hamvas, bíbor színű Cardinal, az enyhén fűszeres Favorit, az "augusztusi muskotály" néven ismert Palatina. A csemegeszőlők egy része szeptember elején érik, köztük a Helikon szépe, a Pölöskei muskotály viszont cirka másfél-két hét múlva lesz a legfinomabb. Szerencsére a borszőlők sem ehetetlenek, nálunk a család kedvence például az Othello, a Kormin, de sokan kedvelik a Noha szőlő ízét is, pedig direkt termők borszőlők, viszont rezisztensek és nem kell őket permetezni. A kimondottan csemegeszőlőkből viszont ritkán készítenek bort, üdítő kivétel a Néro, amelyik szintén rezisztens faj és az egyedüli csemegeszőlő, amelyből vörös-, és rozébor készíthető.

Maradjunk annyiban, hogy szőlő (Vitis vinifera L.) a világ egyik fő és legfontosabb gyümölcse. Alacsony kalóriatartalmú és gyakorlatilag zsírmentes, természetes cukrot tartalmaz, tűrhető glikémiás indexű (GI), így nem emeli jelentősen a vércukorszintet. Hozzáértők azt mondják, kenyéren és szőlőn hónapokig elélhetjük, velük szervezetünket minden fontos táplálékkal, vitaminnal és ásványi anyaggal ellátjuk. A szőlő jó káliumforrás, vasat, magnéziumot, szelént, rezet bőven tartalmaz, megtalálható benne az összes B-vitamin és szinte a teljes vitaminábécé. Méregteleníti a szervezetet, idegerősítő, feszültségoldó és regeneráló is egyben. Minden szőlőfajta jó polifenolforrás, márpedig a polifenolok a legismertebb antioxidánsok, segítenek leküzdeni a cukorbetegséget, az Alzheimer kórt, a csontritkulást, a szív-, és érrendszeri betegségeket. A szőlő a sárgarépa után a szem egészségének a legjobb támogatója, a Miami Egyetem Bascom Palmer Eye Institute kutatásai szerint a rendszeres szőlőfogyasztás segíti megvédeni a retinát a károsodásoktól. Az antioxidánsban gazdag gyümölcsök, mint például a szőlő, élükön kedvencünk a Kormin, alias Concord, csökkentik az oxidatív stresszt, lassítják az öregedést, erősítik a verbális tanulást azoknál a felnőtteknél, akiknek már hanyatló volt a memóriájuk.

A szőlő rákmegelőző és gyulladáscsökkentő hatása világszerte ismert, kanadai kutatóorvosok a közelmúltban a húsából és héjából készült kivonattal biztató sikereket értek el a vírusok elleni küzdelemben. A szőlő héja koncentráltan tartalmazza a szőlőszem jótékony összetevőit. A kék és a vörös szőlő védőköpenye számos bioflavonoidot és polifenolokat (savszármazékokat) rejt. Az egyik fontos bioflavonoidja a resveratrol, ami egy növényspecifikus enzim. A szőlőhéjban lévő viszonylag nagy mennyiségű enzim segít a növénynek ellenállni a gombás fertőzéseknek, betegségeknek, s a héjastól fogyasztott szőlővel szervezetünk is hozzájut a fontos bioflavonoidhoz. A klinikai vizsgálatok során a resveratrol egyenértékű vagy jobb gyulladáscsökkentő hatást mutatott, mint a bevált gyulladáscsökkentő pirulák és hatékonyabban hígítja a vért, mint az aszpirin.

A szőlőmag gazdag antioxidáns tartalmának köszönhetően segít megelőzni a betegségeket, véd a szövetkárosodástól és a gyulladásoktól. Hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez, különösen a fiatalok és a középkorúak, valamint a túlsúlyos emberek esetében. Javítja a véráramlást és csökkenti a vérrögképződés kockázatát. A flavonoidok gazdag forrásaként javíthatja a kollagénszintézést és a csontképződést, segíthet növelni a csontsűrűséget a csont szilárdságát, fékezi a porcvesztést és a csontpusztulást gyulladásos autóimmun ízületi lobbokban. Lassítja az agy öregedését, késlelteti az olyan neurogeneratív betegségek kialakulását, mint az Alzheimer-kór. A szőlőmag potenciálisan gátolja az agy és a kognitív hanyatlás számos degeneratív jellemzőjét.