Utazó

2022.08.05. 09:00

Több évezred történelme egy helyen – Ljubljana, a sárkányok városa

Sárkányos és bűbájos. Ez a két szó jut eszembe, amikor szóba kerül a szlovén főváros, Ljubljana, ahol a több ezer éves történelem lenyomata érződik mindenütt. Nyáron két napot töltöttünk itt, s nyugodtan mondhatjuk, azonnal elvarázsolt a 280 ezres település.

Mozsár Eszter

A Sárkányos híd ugyancsak a város jelképe

Forrás: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap

A Sárkányos híd ugyancsak a város jelképe

Forrás: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap

Mint mindig, most is a város szívében sikerült szállást találnunk, így óhatatlanul többször körbejártuk az óvárost gyalogosan, miközben néha rápillantottunk a sárkányos hídfőnél parkoló motorunkra. Az egymás mellett található hostelekben külföldi fiatalok, turisták voltak a szomszédaink, akiket láthatóan ugyanúgy beszippantott a varázslatos miliő. A tetőtéri ablakból szemközt a Ljubljanai Egyetem Jogtudományi Kara, balra pedig a Magyar Kulturális Központ, a Liszt Intézet köszönt vissza. Ide betértünk egy röpke negyed órára, megtekintve Sipos Balázs és Polona Demsar közös, Testiség és reflexió című tárlatát.

A Ljubljanica folyón hajókázva, szemben az Angyali üdvözlet ferences templom
Forrás: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap

Indulás előtt tudtuk, hogy Szlovénia fővárosa az, ahol lépten-nyomon a település jelképébe botlunk, és tényleg, sárkányok mindenütt: hídfőn, a vár tornyában, a város címerében, aknafedélen, ajándéktárgyakon, plakátokon, poharakon. A legenda szerint Iaszón görög királyfi és hívei alapították a várost. Ők voltak az Argonauták, akik ellopták az arany gyapjút Aetes királytól. Menekülés közben elhajóztak a Fekete-tengertől a Dunán és a Száván, egészen a Ljubljanica folyóig (ami ma kettészeli az óvárost). Itt egy tónál találkoztak egy mocsári szörnnyel, a ljubljanai sárkánnyal, amit Iaszón megölt. Így lett tehát a város címere a sárkány, azaz az erő és a bátorság jelképe.

A vár kulturális büszkeség és színvonalas közösségi tér
Forrás: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap

A település első, meghatározó lakói a rómaiak voltak, akik a mostaninak a helyén alapították Augustus császár idejében Emona városát. Az ókori városon áthaladt a borostyánút, ami Celje, Ptuj, Szombathely, Sopron és Pozsony felé kanyargott tovább. Később a hunok elpusztították a várost, majd szlovén törzsek telepedtek meg itt a VI. században. Sok viszontagságos évszázad után Szlovénia 1991-ben lett szuverén állam.

A Szent Miklós-dóm oldalának freskója
Forrás: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap

A sárkányokon kívül Ljubljana egy másik címmel is büszkélkedhet, ugyanis Európa zöld fővárosa 2016 óta. Tényleg mindent megtettek az utóbbi 10-15 évben, hogy fenntarthatóan éljenek: Ljubljana területének háromnegyede zöldövezet, a belvárosban csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni, a járműközlekedés egy részét a föld alá kényszerítették, hidakat építettek, több ezer fát ültettek, öt új parkot alakítottak ki, felújították a Száva töltéseit. Az autósokat elérhető, ingyenes elektromos minibuszokkal kárpótolták. A városi buszokat fokozatosan cserélik le földgázzal működő, az emberi egészségre ártalmatlanabb autóbuszokra.

Kilátás a Neboticnik felhőkarcoló teraszáról
Forrás: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap

Az, hogy a település arculata ennyire családias, barátságos, már-már meseszerű legyen, egy másik városfejlesztő koncepciónak köszönhető. Éppen idén ünneplik a szlovének a nemzet építésze, Joze Plecnik születésének 150. évfordulóját. A szakember modern szellemiségű munkássága alatt, 1926 és 1957 között lett Ljubljana az „új Athén”. S valóban, nemcsak a szárazföldön, hanem a Ljubljanica folyón hajókázva is megcsodálhattuk az egységes városképet, az ókori és középkori hangulatot idéző épületeket, a klasszikus arányoktól eltérő, oszlopokkal díszített építményeket. Plecnik a posztmodern építészet előfutára volt, aki többek között a szlovén főváros leghíresebb hídját, a Hármas hidat, illetve a központi piac árkádsorát tervezte. A Hármas híd Ljubljana óvárosát köti össze a modern városrésszel. A keleti oldalon a piac árkádja és a barokk óváros, a túlparton az Angyali üdvözlet ferences templom és két szecessziós ház látványa teszi még különlegesebbé az összképet. A piac mögött magasodik az öreg katedrális, a Szent Miklós-dóm, amelynek oldalán szemet gyönyörködtető freskót láthatunk.

Ljublana nem véletlenül Európa zöld fővárosa, elektromos kisbuszok segítik a belvárosi közlekedést
Forrás: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap

A rövid látogatás során sikerült két magaslati pontot is találnunk, az egyik a gyalogosan, némi emelkedős sétányon megközelíthető, dombon álló vár volt. Napjainkban valóban a helyiek büszkesége, ami uralja a város látképét, s évente 250 ezer látogatót vonz. Ezzel együtt társadalmi, kulturális, idegenforgalmi és vendéglátóközpont, mely a legmagasabb színvonalon nyújt szolgáltatásokat az üzletembereknek és a magas rangú látogatóknak, akik találkozókra, konferenciákra érkeznek ide.

A várból letekintve megkerestük a későbbi úti célt, átellenben magasodott Szlovénia első felhőkarcolója, a Neboticnik, aminek a 13. emeletén nyitott-fedett kávézó és ugyancsak teljes városkép fogadja a látogatót. Innen – minő meglepetés -  a várra és az alatta kanyargó Ljubljanica folyót hűségesen követő tetőkre, házakra látunk, a panoráma tényleg megér egy kávét a kissé szeles időben.

A szlovén főváros persze megannyi látványosságot tartogat még, érdemes többször visszatérni. A barátságos helyiek, a hangulatos éttermek, a mediterrán életérzés, a könnyen bejárható óváros mintha csak azt akarná, hogy vigyünk haza egy darabot a szívünkben, s legyen némi honvágyunk a visszatéréshez.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában