Az aranyszínű sárgaság fitoplazma ma már Zala megye területének kétharmad részét érinti

Hazánkban először 2013 augusztusában, a Lenti közelében begyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaság fitoplazmát, ami egy bakté­riumszerű fertőzés. Néhány a jellegzetes tünetekből: a beteg szőlőtőke fejlődése lelassul, megáll, néha hajtások sem képződnek, a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg, majd a tünetek erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, a levél fonákja felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg, a levélfelület fémes színezetet kaphat, majd ezek fokozatosan elterjednek az egész levélfelületen. Végezetül pedig a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. A zárlati betegség a hazánkban közönségesen előforduló, hasonló tüneteket mutató sztolbur fitoplazmától csak laboratóriumi vizsgálattal különböztethető meg. 

A szőlő többféle vírusos betegsége, de akár tápanyaghiány is okozhat hasonló tüneteket, ezért szükséges a fertőzésre utaló jelek megjelenésekor a növényvédelmi szakembereket segítségül hívni. Zalában jelenleg már kétezer hektárnál nagyobb szőlőterületen találni meg ezt a fertőzést, a kapcsolódó területekre vonatkozó zárlati szabályok miatti védőzóna pedig 1160 hektár. Ez azt is jelenti, hogy a megye 258 településéből 162-t érint a betegség, ami egyébként a szőlő biztos pusztulását okozza. 

Erről Szabó Béla, a Zala Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának vezetője számolt be érdeklődésünkre. 

A fitoplazma fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti azzal, hogy a beteg növény nedvét szívogatja és adja tovább a másik növényre szállva. A megbetegedett szőlőtőke menthetetlen, mert ekkor már hatékony növényvédelmi eljárás nincs. A tünetek a szőlővesszőkön, fürtökön is megjelennek és a tőke legfeljebb három év alatt elpusztul, ezért a betegség azonosítását követően az érintett növényt ki kell vágni a további terjedés megakadályozására.

A kifejletten 4-5 milliméter nagyságú rovar Franciaországon keresztül Amerikából érkezett és évtizednyi idő alatt elterjedt hazánkban is. Fellépni ellene a fejlődési ciklusa figyelembevételével lehet. A kabóca már lárva állapotban szívogatja a növénynedveket, ekkor már képes terjeszteni a fertőzést. A lárvák pedig május vége felé kezdenek kikelni, a tömeges kelés akár egy hónapig is eltarthat. A fertőzőképességük június vége felé alakul ki és a rovar a szüret végéig jelen lesz a szőlőben, ezért már most is indokolt a rovarölő szeres permetezés, amit szükség szerint 10-14 naponta ismételni kell. Célszerű közben csapdázással is figyelemmel kísérni a rovar jelenlétét – tanácsolta Szabó Béla. 

Sajnos nem biztató a helyzet, amihez az is hozzájárul, hogy a védekezést nem veszi mindenki komolyan, ráadásul nagyon sok a zártkertekben elhanyagolt szőlő, amivel gazdája nem foglalkozik, ezek pedig fertőzőgócot jelentenek – mutatott rá a szakember. 

Erre is tekintettel ad ki évente száz körüli számban kötelezést a növényvédelmi hatóság, melyben arra szólítják fel a gazdákat, hogy vagy műveljék meg, vagy számolják fel birtokaikat. Abban az esetben, ha ez nem vezet eredményre, akkor a zárlati szabályok megsértése miatt közérdekű védekezés rendelhető el. Természetesen a tőkék kivágásának költségét, valamint az akár 500 ezer forintot is elérő növényvédelmi bírságot a terület birtokosa viseli. Ilyen intézkedésre eddig évente csupán néhány esetben került sor, jegyezte meg az osztályvezető. 

Szabó Béla elmondta: a kollégái által a megyében végzett csapdázások arról árulkodnak, hogy szinte mindenhol felbukkant az amerikai kabóca. Végezetül úgy fogalmazott: meg kell tanulni együtt élni vele, ugyanis a tapasztalatok szerint az egybefüggő, gondosan művelt szőlőterületeken hatékonyan fel lehet lépni a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma ellen.