A meleg elhozza a kullancsszezont

Kutyán, macskán, túra vagy akár egy parkban tett séta után saját magukon is sokan találtak kullancsot az elmúlt napokban. A hirtelen hőmérséklet-emelkedés miatt bizonyos területeken kiugróan sok kullancs lehet.
A vérszívók télen nyugalmi fázisba kerülnek, ám nem pusztulnak el. A kemény fagyok sem tizedelik meg jelentősen az állományt. Ám az enyhe telek során lerövidül a kullancsok nyugalmi fázisa, hosszabb ideig aktívak, ez pedig végül azt eredményezheti, hogy több lesz belőlük. Tehát a tavasz kezdetének korábbra tolódása nagyban segíti az állat szaporodását és túlélését. Március helyett gyakorta már februárban kihajtanak a tavaszi növények, megjelennek a rágcsálók, korábban kezdenek el mozogni és szaporodni az egyéb emlős és madár kullancsgazdák. Így aztán a kullancsok aktivitása is megnő.

A kullancsok irtása a szabadban nem lehetséges. Kiránduláson vagy akár kerti munka közben is tanácsos tehát riasztószereket használni, majd átvizsgálni magunkat. Ha érintkeztünk aljnövényzettel, mindig gondoljunk arra, hogy találkoztunk a vérszívókkal. Ha alaposan átnézzük magunkat, családtagjainkat zseblámpa segítségével, akkor az egészen kicsi, lárva-nimfa kullancsokat is észrevehetjük, és ezeket eltávolítva megelőzhetjük gyakorlatilag az összes, kullancs által terjesztett kórokozó miatti betegséget.
A szakértők szerint az átlaghőmérséklet emelkedése miatt egyre több nem őshonos kullancsfaj is megjelenik Magyarországon. Ilyen például a Hyalomma-kullancs, amelynek csípése a krími–kongói vérzéses láz vírusát hordozhatja. Rendszeresen érkeznek Magyarországra a vírust terjeszteni képes Hyalomma-kullancsok, méghozzá jórészt vándormadarakkal.

Az egészségügyi Világszervezet (WHO) minden évben kiadja a potenciális világjárványról szóló jelentését, amelyen jelenleg nyolc tétel szerepel. Ezek között van a krími–kongói vérzéses láz is, amellyel már az 1960-as évek óta foglalkoznak a kutatók.
A fertőzés magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban már bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését is okozhatja. A betegség halálozási aránya emiatt magas, mintegy 30 százalékos.
Az újonnan felbukkant kullancsokkal együtt immár három faj is veszélyes Magyarországon. A legismertebb közülük a közönséges kullancs (Ixodes ricinus). Vírusos agyvelő- vagy agyhártyagyulladást okozhat. Ez viszonylag ritka, csak minden ezredik kullancs terjeszti, és az esetek körülbelül egy százaléka halálos, védőoltással is lehet védekezni a betegség ellen.

Egy szívós baktérium bejuttatásával azonban Lyme-kórt is okozhat, azzal már más a helyzet, átlagosan minden tizedik vérszívó hordozza a baktériumot, fertőzött területeken akár minden második is. Évente 9-10 ezren kapják el nálunk a kórt, a többségnél azonban az immunrendszer sikeresen megküzd vele. A betegség tünetei (levertség, láz, kokárda nagyságú, koncentrikus körökből álló, vándorló piros kiütés) pár nap múlva jelennek meg, nemegyszer azonban csak hónapok múlva mutatkoznak.