Amazóniai és andoki törzsek gyógynövénytudását hozta haza dr. Hajdu Zsanett növényszakértő biológus

Az előadó, mielőtt a szegedi egyetemen doktorált növényihatóanyag-kutatásból, Bolíviá­ban is eltöltött két évet, ahol az amazóniai és andoki indiánok gyógynövényes tudását kutatta. Négy törzsnél fordult meg és végzett kutatómunkát, szerzett hasznos tapasztalatokat. Emellett már idehaza részt vett étrend-ki­egészítők minőségvizsgálatában is. 

– Megjártam a tradíciók, a hatóanyag-kutatás és a minőség-ellenőrzés világát is, a keleti gyógymódokban is elmélyedtem, méghozzá a gyógyító konyhaművészetben – mondta dr. Hajdu Zsanett. – Kínában több ezer éves kultúrája van annak, hogy gyógyító erővel használnak ennivalókat. Vannak ételek a női panaszokra, a gyász, vagy a stressz kezelésére. Merthogy a gyógynövény nem a kamilla, menta, citromfű hármasnál kezdődik, hanem a mindennapi táplálékoknál, mint a sárgarépa, krumpli, paprika, paradicsom és társai. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, hasznos, ha ünnepként tekintünk az étkezésre, megadjuk a módját és ez egészségünkre is jó hatással van. Használjuk a fűszereket változatosan, díszítsük zöldekkel, tegyünk szép szalvétát az elegáns étkészlet mellé. 

Gyerekkorunk óta hallgatjuk, hogy együnk sok zöldséget, mára a táplálkozás tudományággá fejlődött. 
– Ha beépítjük a zöldségeket az étkezésünkbe, rendszeressé tesszük, akkor kikerülhetjük az étrend-kiegészítőket és a betegségek nagyobb része is elkerül minket – magyarázta. – Vannak olyan funkcionális ételeink is, melyek vitaminnal, ásványi anyaggal dúsítottak, ezek preventív hatásúak. Jobban járunk, ha a megelőzésre törekszünk 50 éven át, mint ha 5 évente betegségeinket gyógyítjuk. Ilyen funkcionális étel például a ketchup, mely tartalmazza a paradicsom hatóanyagát, a likopint, ami nem bomlik le hő hatására, gyógyhatása megmarad, támogatja a szív- és érrendszert. Ide tartoznak a joghurtok is, melyek élő flórával, jótékony hatású baktériumokkal rendelkeznek. 

Nem véletlen, hogy ennyire központi téma az étkezés, hiszen az immunrendszer titkának nyitja a bélrendszerünkben rejlik, 2-3 kilogramm baktérium lakik itt, melyek B-, K-vitaminokat termelnek és szabályozzák az immunsejtjeink működését. 
– Manapság sok az autoimmun betegség, az allergia, vagy akár ízületi problémák – folytatta. – Az allergiát meg tudjuk szünteti azzal, ha olyan ételeket eszünk, amelyeknek a bélbaktériumok úgymond örülnek, mert ezek által szabályozzák az immunsejtek túlműködését, ezzel a betegségek kialakulását. Allergiásként hasznos, ha fermentált élelmiszereket fogyasztunk, mint a savanyú káposzta, kovászos uborka. Sokszor ismételt tanács, hogy szükség van rostokra. Ezeket az anyagokat nem emésztjük, végighaladnak a tápcsatornán, majd a vastagbélben a baktériumok bontják le. Sok rostot tartalmaz a len, az árpa, a zab, zabpehely, érdemes az étrendbe beiktatni. Ide sorolható a csicsóka, a brokkoli, mellyel szintén orvosolhatók problémák. Sokan küzdenek cukorbetegséggel, pajzsmirigy-problémával. Mindkettő visszavezethető a bél állapotához, mindkét betegséget kiküszöbölhetjük az étrend megváltoztatásával. 

Vajon melyik betegségre milyen zöldség, gyümölcs, fűszer van jótékony hatással? 
– A bogyós gyümölcsök olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a szív- és érrendszerre, húgyutakra fejtenek ki jó hatást, de a fekete áfonya például látásjavító. Naponta tíz szem a zabkásához, és érződik a hatása. Ha felfázással küzdünk, érdemes kipróbálni a medveszőlőt, levele antibiotikus hatású, bár vesekárosító anyagokat is tartalmaz, ezért teaként csak két hétig iható. Helyettesíthető a kukoricabajuszból készített teával, ami gyulladáscsökkentő és vízhajtó. Az echinacea légúti betegségeknél és húgyúti fertőzéseknél is hatásos, még a probléma elején. Nagyon jó vesevédő növényünk az aranyvessző. 

A megfázás kezelésének keleti megközelítéséről is beszélt Hajdu Zsanett. Eszerint az, akinek hajlama van a megfázásra, télen ne nyersen egyen zöldséget, hanem forrósítsa fel olajban néhány percig, szórja meg fűszerrel, és így fogyassza. 
– Sokoldalúan használható az ázsiai származású fokhagyma, mellyel az ókori Egyiptomban a piramisépítők erejét igyekeztek fenntartani, emellett használták immunerősítésre. A régi bölcsesség szerint 1 gerezd belőle távol tartja a betegségeket, bedörzsölve házilag is próbálkozhatunk a bőrgombakezeléssel, legjelentősebb értéke pedig, hogy csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. 

A daganatos betegségekről szólva Hajdu Zsanett jelezte, nincsenek csodaszerek, viszont vannak pozitív tudományos eredmények. 
– Igazolt, hogy a brokkoli és a káposzta jó hatással van a belekre, a benne található glükózinolátok megelőzhetik a daganatok kialakulását. Érdemes rendszeresen fogyasztani a kurkumát is. A keleti fűszer semleges ízű, húslevesbe, rántottába, húspácba, vagy akár teába tehetjük. 
A gyógyuláshoz a tudomány nem biztos, hogy elég, hinni is kell valamiben – vélekedett az előadó. Van, akinek segít a hit az orvosában, a gyógyszerben, van, aki a gyógynövényekben bízik. A gyógyulást a tudatunk is befolyásolja. Mikor felismerjük, mi vezetett az aktuális egészségi állapotunkhoz, már ráléptünk a gyógyulás útjára.