Fagyöngyritkítást végeztek a botfai parkban

– A faápolási munkákra most, télidőben kell sort keríteni, ilyenkor nem zavarjuk vele a madarakat – magyarázta dr. Illyés Zoltán, a kastélyban működő Mindszenty Ifjúsági Ház vezetője. – Fészek persze lehet a fán – tette hozzá –, de a legtöbb madár úgyis újat rak, így ha most lekerül a levágott ággal, nem baj, sőt, városi környezetben még segíthet is, mert lehet, hogy az a fa az egyetlen jó fészkelő hely azon a környéken, s a régi helyére új otthont tud magának építeni a madár. 

Az évszázados fák koronájában ipari alpinista felszereléssel Lövei Gergő erdőmérnök (aki félállásban az ifjúsági ház gondnoka) a Park Erdő Stúdió Kft. alkalmazottjaként munkatársával, a szombathelyi Kondás Dániel tájrendező, kertépítő mérnökkel e munkát nap mint nap gyakorló szakemberként vállalta a veszélyes feladat elvégzését. 

– A Park Erdő Stúdió Kft. favizsgálati ágazatában favizsgálattal, faápolással és veszélyes fák kivágásával foglalkozunk – mutatkozott be Lövei Gergő. – Céges felajánlásból kaptunk egy „karitatív” napot, így a botfai kastélyparkban megritkíthatjuk a fagyöngyállományt, és kicsit ápolgatjuk a fákat. A fagyöngy leszedése két szempontból is hasznos – megszabadítjuk tőle a fákat, madárgyűrűzéskor pedig az etetőhöz csalogatjuk vele a léprigókat, amelyeknek az a fő tápláléka. A fagyöngy egy félélősködő, hemiparazita növény, a magja a fába ereszti gyökérszerű képződményét, a fától szívja el a vizet és a szervetlen anyagokat, de fotoszintetizál, vagyis „főz magára”, „csak” az alapanyagot lopja. Ezzel egyrészt gyengíti a fát, másrészt nagy súlyt jelenthet az ágakon, esetleg le is törheti. 

– Az ugyanilyen károsnak gondolt borostyán viszont nem élősködő, csak kapaszkodik a fán. Minden tápanyagot a saját gyökérzetén a talajból maga szív fel. Gyakorlatilag nem muszáj leszedni a fáról, nagyon ritka, amikor befonja a lombkoronát. Alapesetben jó fészkelő helyet biztosít a madaraknak, rengeteg rovar és madár talál benne élelmet, ebben a parkban nem is bántjuk – jegyezte meg dr. Illyés Zoltán. 

A botfai kastélypark leghíresebb fái a Sisi királyné tiszteletére ültetett 3 „Erzsébet-hárs”. A dokumentumok szerint 1889-ben a Darányi Ignác kezdeményezésére indult akcióban a botfai templom mellé is telepítettek 3 hársfát. Több idős kislevelű hárs is él a parkban, a legnagyobbat pár éve alaposan megtépázta egy vihar, letörte a tetejét is. Az út mentén a vadgesztenyesornak helyi védettsége van. Ha vizsgálat során kiderül, hogy rossz állapotban van egy fa, megpróbálják ápolni, de ha nincs sok ideje hátra, esetleg kidőlhet vagy hatalmas ág szakadhat le róla, muszáj kivágni. A pótlást időben el kell kezdeni – már cseperednek a parkban kisebb vadgesztenyék. A fafajta-csere is felmerült – ismerték el a szakemberek – mert nem biztos, hogy a vadgesztenye a legalkalmasabb a botfai kastélyparkban, ugyanis nem őshonos, emellett nagyon sok kártevője jelent meg. A hársfák viszont bizonyították, hogy szeretnek a Válicka menti városrészben élni. A park legmélyebb zugában virul egy óriási platánfa, a vadgesztenyékkel lehet egyidős, felmerült a helyi védettségének kérdése is. 

Lövei Gergő a botfai kastélypart fáinak állapotáról írta a szakdolgozatát, amelyben ki is jelölt egy felújítási sorrendet, amit igyekeznek követni. Az erdőmérnök szerint azonban a nagyobb, az egész parkot, az „ánglist”, a ligetet érintő érdemi munkákhoz szükség van a fenntartó segítségére. 

– Jelenleg 35 nagy, öreg fa él a parkban – számolt utána Lővei Gergő. – Azt, hogy a vadgesztenyefák hány évesek, nem tudjuk pontosan, de ennél amúgy is sokkal fontosabb, hogy mennyire „öreg” a fa, vagyis milyen az állapota. Sajnos többük elég beteges, nagyok a korhadások, sok a száraz ág. Egy-egy nap alatt nem lehet megoldani a problémákat, folyamatos, szakszerű ápolás kéne, lassan, folyamatosan felújítani a parkot. Ha nem így lesz, hirtelen fog eltűnni sok-sok öreg fa. Rossz beidegződés, hogy egy fára kétszer költenek: amikor elültetik és amikor kivágják. A kastélypark esetében hosszú és középtávú fenntartási tervet kéne készíttetni. Szükség lenne a pontos felmérésre, hogy milyen állapotban vannak a fák, hogy tervezni lehessen. Lehet, hogy most muszáj kivágni 3 öreg fát és ültetni helyette, esetleg vannak olyanok, amelyek 5-10 évet kibírnak még, azok mellé most kell telepíteni a csemetét, hogy ha a beteg matuzsálem feladja a harcot, már legyen mellette egy 10 éves. 

Kondás Dániel „Fakopp 3D” tomográfos berendezéssel felmérte egy látványosan korhadó vadgesztenyefa állapotának romlását. Az okos eszköz képes a fákban lévő rejtett üregek, korhadások roncsolásmentes felderítésére. A törzshöz körben tüskével csatlakozó szenzorokat kalapáccsal megütve mérni lehet a keltett érzékelők között a hanghullám terjedési idejét – az üreget a hangnak meg kell kerülnie, az odvasodó anyagon másként halad, ami megváltoztatja a terjedési időt. A friss mérésből kiderült, a vizsgált fa törzsében a korábban mérthez képest meglehetősen előrehaladt a korhadás.