Frissen Zalából

2021.12.26. 18:00

Tekintsük meg a Draskovicsok várát

A horvát barokk városából, Varasdról tartunk nyugatra, a biedermeier egyik központjába, Trakoscsánba. A hegytetőn magasló várat messziről észrevesszük. A „burgot” körülölelő tó vizében ősszel még csónakázhattunk, ám amint a zágrábi közszolgálati televízió a minap hírül adta: a Bednja folyó által táplált vizet 61 év után először, épp most csapolták le, hogy megtisztítsák medrét. A gazdag hal­állományt a közeli tavakba menekítették, hogy aztán tavasszal a horgászszezon kezdetére visszatelepítsék a kopoltyúsokat.

Arany Horváth Zsuzsa

Laxenburg szolgált mintaként a főúri lakhoz

Forrás: TZ BEDNJA

Egy időre tehát nélkülözni kell a máskor szemet gyönyörködtető tavat, amelynek víztükrén, kedvező fényviszonyok mellett, feltűnik a vár sziluettje. A tizenhét hektáron elterülő mederben mostanság legfeljebb kiadós séta tehető. 

 

Kívül-belül ilyen lehetett a kastély évszázadokkal ezelőtt, Draskovicsék idejében, akik az észak-horvátországi Zagroje (magyarul: hegyek mögötti hely) majd egészét tudhatták magukénak. A nemesi família négy évszázad alatt négy bánt is adott Horvátországnak. Trakoscsánba amolyan laxenburgi kastélyt álmodtak. Olyat, amilyen Bécshez közel található, ahol a helyi nemesség színe-­java múlatta az időt, s ahol egykoron mézesheteit töltötte Sissi és Ferenc József. E pazar hely szolgált mintaként Trakoscsán urainak, akik egészen a második világháborúig laktak itt, majd Bécsben kerestek menedéket. 

A vár elődjét 1334-ben említik először írásos emlékek. A nevéhez fűződő ősi legenda szerint a kora középkorban osztrák Drachenstein-lovagok birtokolták. A magaslaton megfigyelő pontot alakítottak ki, ahonnét a Bednja folyó völgyét tartották szemmel. Egy ideig a Cilleiek uralták, ők 1398-ban Zsigmond királytól kapták adományként. A főúri család férfiágának kihalása után (1456) a Hunyadiaké lett ideiglenesen, hogy aztán a XVI. században a Draskovicsok kezére kerüljön, akik a magyar–horvát perszonál­unió ideje alatt, az első világháborúig szoros kapcsolatban álltak a magyar uralkodókkal. 

Az enteriőrt (belső teret) szemrevételezendő, egy orosz szólás szerint, induljunk el a kályhától, amely az udvartartás fontos kelléke, s amely az alagsori konyhát uralja, a mellette álló rusztikus cserépkályhával együtt. A magasföldszinten kapott helyet a vadászszoba és a könyvtár. A bibliotéka a ház urának dolgozószobájaként szolgált. Az olvasnivaló többségét német nyelvű könyvek tették ki, de a horvát mellett francia, angol és magyar köteteket is beszereztek, főleg szépirodalmat, így eredetiben Schiller, Goethe, Heine, Shakespeare, Dickens, Walter Scott és Dumas mű­veit. A família birtokába került egy nürnbergi kiadású Biblia 1747-ből. 

 

A Draskovicsok trakoscsáni kastélyának zeneterme, biedermeier bútorokkalForrás: TZ BEDNJA

 

 

Az első emelet a szalonoké, ahol különterem állt a szivarozók rendelkezésére, s külön a zenére vágyakozók számára. A lakókat és vendégeket imádkozósarok várta. Érdemes továbblépcsőzni az emeletekre. Az egyik szinten a Draskovics-dinasztia tagjai, valamint az őket védő bandérium elöljárói feszítenek portréfestményeken, együtt a kor politikusainak társaságában. A képek jegyzett alkotói közt magyar is akad, így a klasszicista irányzat képviselője, Donát János Dániel (1744–1830). 

 

A ház urának portréja Ferencz József ismert arcképére hajaz. A várépítő VI. Juraj (György) Draskovicsot (1804–1889) az osztrák ­biedermeier kedvelt képviselője, Josef Kriehuber örökítette meg, aki Deák Ferencről is készített litográfiát. Draskovics fehér felöltőben, horvát kravatában (nyakkendőben) és szürke selyemsállal pózol a képen. Egy másik osztrák művész György feleségét, Szófiát festette meg magyaros ruhában. 

Békét, nyugalmat áraszt minden. Persze a kisebb izgalmakra vágyóknak sem kell unatkozniuk. Számukra kihagyhatatlan a háromszáz darabos fegyvergyűjtemény, együtt a mindig is úri passziónak számító vadászati relikviákkal. A fegyverek egyes darabjai a 15. századból származnak, a lista a 19. század végéig terjed. Kardok, ágyúk, mozsárlövegek, sisakok, páncélruhák, amelyeket a törökök elleni harcok során használtak. Az egykori velencei dózsét védő gárda tagjainak a szablyáiból is akad néhány példány. Akárcsak a Napó­leon elleni háborúk során zsákmányolt ágyúk vagy a francia dragonyosok pallosai a 19. századból. 

 

A könyvtár, amely egyben a várúr dolgozószobájaként volt használatosForrás: TZ BEDNJA

 

 

Külön termet kapott a fotógaléria, amelyet Draskovics Károly képei uralnak. Horvátországban őt tartják a fotóművészet első jelentős képviselőjének, aki kilenc kamerával rendelkezett, köztük olyannal is, amellyel pillanatfelvételeket készíthetett. A dokumentarista fotográfus utazásai során megörökítette Dalmácia, Bécs vagy az Alpok szép tájait, de járt Budapesten is. Hogy a család nem lehetett prűd, bizonyítják a női aktképek. Ezek az ismert szlovén biedermeier festő, Michael Stroy munkái. 

 

A burgban Zrínyi ­Miklós is többször megfordult 1645 és 1650 között. A költő és hadvezér az akkori várúr, Draskovics Gáspár lányának, Mária Euzebiának udvarolt kitartóan, mielőtt feleségül vehette. Az imádott hölgyet Violának nevezte szerelmes verseiben. A szebbik nem képviselőinél maradva: külön szalon jutott a festői vénával megáldott Erdődy Draskovics Juliannának (1847–1901), az első horvát akadémiai (tanult) festőművésznőnek, aki főleg a népviseletbe öltözött he­lyiek ábrázolásával gazdagította a vár gyűjteményét. Egykori műtermében a festővászon mellett zongora is áll, azon a hely szelleméhez illő, lágy, érzelmes moll-hármas akkordot szólaltatunk meg.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában