2021.12.24. 11:00
Penovác Anna cukrászmester tanácsot ad az ünnepi sütéshez
Az év végi ünnepek közeledtével a háziasszonyok jó előre megtervezik a karácsonyi menüsort és az abban jelentős helyet elfoglaló süteményeket is. A klasszikus édességek ma már sokszor új formában jelennek meg az asztalon, de a hagyomány tisztelete minden családban fontos.
Lágyabb tésztát készítsünk a mézeskalácsnak, ha enni szeretnénk, és keményebbet, ha házikó készül belőle.
Forrás: pixabay
Amint azt Penovác Anna cukrászmester veszprémi laptársunknak elmondta, ennek megfelelően nem maradhat el a bejgli, amely a klasszikus diós és mákos töltelék mellett ma már sok esetben például marcipánnal vagy gesztenyével, pisztáciával, szilvalekvárral készül. Utóbbi esetében ajánlott minél keményebb lekvárt használni, a marcipános tölteléknél pedig a marcipánmasszát például csokikrémmel lazítani. A tölteléknek ugyanis mindig sűrűnek, de kenhetőnek kell lennie, olyannak, ami nem folyik ki. Ez azért is fontos, hogy a tészta ne repedjen ki sütés közben. Ezt a problémát megelőzhetjük még, ha villával vagy hústűvel jól megszurkáljuk a tészta tetejét, oldalát sütés előtt. Anna ajánlja, hogy a tészta minden rétegét szúrjuk át. Sütés közben ugyanis gőz keletkezik, annak távoznia kell. Fontos, hogy betartsuk a tészta pihentetési idejét.
A legjobb, ha a sütés előtti napon készítjük el, s éjszaka a hűtőben tartjuk. Reggel azonban időben vegyük ki, és csak akkor tegyük be sülni, ha már szoba-hőmérsékletűre melegedett. Ne tegyünk a sütőbe egyszerre két tepsi bejglit, és kapcsoljuk be a légkeverést. Anna 170 fokon, előmelegített sütőben süti a bejglit, amelynek márványosságát az alábbi módon éri el. Összekever egy egész tojást két tojássárgájával, majd megkeni a tészták tetejét, oldalát. Aztán hűtőben pihenteti azokat, amíg teljesen megszárad rajtuk a tojás. Majd újra lekeni a tésztákat ezzel a tojásos keverékkel, és azt is teljesen megszárítja. Amikor megsült a bejgli, a sütőből kivéve a tészták tetején áthúz egy pamut konyharuhát, amely a párolgó zsiradékot elkeni a tészták felszínén, attól lesznek fényesek.
A klasszikus karácsonyi sütemények közé tartozik még a diós zserbó, a mézes krémes, a hókifli, a mézeskalács. Utóbbi miatt sokszor mérgelődnek a háziasszonyok, ha az nem puhul meg időben. Anna azt ajánlja, hogy figyeljünk oda arra: ha puha tésztát szeretnénk, annak magasabb kell hogy legyen a zsiradéktartalma, mint a keménynek. Egy kilogramm liszthez 300 gramm vagy annál több zsiradék szükséges, és 250 gramm méz, ha puha tésztát szeretnénk.
Amennyiben házikót készítünk, keményebb tésztára lesz szükségünk, ám a süteményhez ne süssük túl a mézest. Ha frissen kemény, tegyük zárt dobozba egy almával együtt, akkor hamar megpuhul. A díszítéshez Anna egy tojásfehérjét keverget kanállal, és addig adja hozzá a porcukrot, amíg megfelelő sűrűségű lesz. Nem veri fel, mert akkor nehezebb vele dolgozni. Vásárolhatunk habzsákot, vagy egy nejlonzacskóval is dekorálhatunk, annak végét levágva, de akár sütőpapírból is formálhatunk tölcsért.