A természet értékes ajándéka a kökény

Vadócunkat többen igyekeznek termeszteni is, nincs könnyű dolguk, mert nehéz kordában tartani, meg kell küzdeni a rendkívüli sarjképző hajlamával. Néhány évtizede Magyarországon is megkezdődtek a kökénnyel kapcsolatos kutatások, akad, aki próbálja nemesíteni, például mirobalánra és St. Julien szilvára oltja a kökényklónokat, de érdekes módon a különböző változatok eltérően reagálnak, jellemzően sokkal kisebb gyümölcsöt teremnek, mint saját gyökerükön. Jelenleg hazánkban a feldolgozott kökénytermékek zöme vadon termő bokrok gyümölcsének gyűjtéséből származik. Több cég pálinkát, mások lekvárt főznek, de készítenek aszalványokat, instant teákat és kozmetikumokat is belőle.

A kökény, tudományos nevén Prunus spinosa a termesztett szilva vadóc rokona, fekete kéreggel, hófehér virágokkal és mélykék, a borsónál alig nagyobb, fanyar gyümölccsel. Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, s miután egy Dublin melletti régészeti lelőhelyen elszenesedett kökényt és gyümölcsmagot találtak, tudósok úgy tartják, gyógynövényi felhasználása a 13. századik nyúlik vissza. A kökényt az Egyesült Királyságban még ma is sok helyen „marhabiztos” sövényként használják, kökénybokrokkal kerítik be a legelőket, ahonnét biztosan nem kóborol el a jószág. Sűrűsége miatt régen utak mentén szél- és hófogónak is telepítették.

A kökény kétségkívül a természet értékes ajándéka: az ásványi anyagok közül bővelkedik kalciumban, foszforban, káliumban, nátriumban, magnéziumban, vasban, cinkben, rézben és mangánban. C-vitamin-tartalma kimagasló, de nem szűkölködik A- és E-vitaminban sem. Gazdag szerves savakban, találunk benne jócskán flavonoidokat, flavonolokat, anticianinokat, lipideket, szorbitot. Tetőtől talpig gyógynövény, a virágból készített gyógytea serkenti az étvágyat (két teáskanál szárított szirmot áztassunk be egy csésze vízbe), a bogyóból főzött tea és a lekvár az emésztési és gyomorpanaszokat gyógyítja. A virágok vizelethajtó tulajdonságúak, felhasználhatók a vesekő eltávolítására és más veseproblémák kezelésére, hólyaggörcsök, gyomor- és idegfájdalmak enyhítésére, köptető tulajdonságokkal bíró tonikjának megfázás és köhögés esetén vehetjük hasznát. 

A gyógyszeripar a kökényből a száj és a garat nyálkahártyájának enyhe gyulladására készít medicinát. A gyümölcs leve szájöblítőként a baktériumok és a vírusok ellen használható, enyhíthetünk vele torokfájást, mandulagyulladást és egyéb szájüregi problémákat. Antibakteriális hatóanyagaival segít megszüntetni a lehelet rossz szagát. Kérgéből és gyökeréből régen kinint pótló szert készítettek. A gyógynövénylexikon szerint csökkenti a magas vérnyomást, és fogyasztó hatású.

Kiváló szépségápoló: az érett bogyó pépjéből összehúzó hatású arcmaszkot keverhetünk, a C-vitaminban, tanninokban gazdag kökénykivonat, a bogyóból préselt lé segít megőrizni a bőr fiatalságát, rugalmasságát. A kökény­olajjal megelőzhető a striák kialakulása.

A dércsípte gyümölcs nyersen vagy főzve is fogyasztható, lekvárt, szörpöt, kompótot készíthetünk belőle, ízesíthetünk vele gint és likőröket. Franciaországban a már érett, de még nem dércsípte gyümölcsöt úgy savanyítják, mint az olajbogyót. A szárított levelekből, virágból és az aszalt gyümölcsből teát forrázhatunk, a virágok ehetők, kandírozhatók. Gargalizáláshoz a szárított gyümölcsből főzzünk teát, ami csökkenti a száj és a garat gyulladását. A levelekből izgalmas zöld festéket sajtolhatunk, a lúgban főzött kéreg sárga színű festéket ad, a gyümölcsből sötétszürke-zöld színezőanyag nyerhető, a kéregből és a gyökérből tinta készíthető, az éretlen gyümölcs leve kiváló jelölő, szinte letörölhetetlen nyomot hagy.