Frissen Zalából

2021.11.28. 15:00

Patak mentén az élet – naponta arra járó városi turista mesél a Felső-Válickáról

A csácsbozsoki városrészt a Felső-­Válicka határolja, a helyes életmódra figyelő városi turista egy éven keresztül naponta figyelve láthatja, nincs olyan évszak, amikor valamilyen teendő – kaszálás, bozótirtás, hulladék­eltávolítás – ne volna a meder mentén.

Matyovszky Márta

Kérdéseinkre a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai válaszoltak. Elmondták, a patak teljes, Zala­egerszeg–Pusztaszentlászló közötti szakasza alkalmas a vízfolyásokat érintő fenntartási munkák bemutatására. Például a legfelső (Pusztaszentlászló magasságú) szakasz gyakran igényli az iszapeltávolítást. A vízfolyás egyes szakaszaira – a Zalaeger­szeg–csácsbozsoki szakasztól eltérően – jellemzők a mederben lévő fák – mézgás éger és a fehér fűz – és bokrok. Az árnyékoltság miatti ritka aljnövényzet következtében kevésbé, vagy egyáltalán nem szükséges kaszálni. Fakitermelés és cserjeirtás során elsősorban a meder alsó kétharmad részében lévő, lefolyást gátló egyedeket távolítják el, vagy gyérítenek.

A vízfolyásokba beletartoznak a mesterséges csatornák (Principális, Szévíz, Foglár) is. A Felső-Válickánál a mederfenék 5 évente igényli a benne felnövő növényzet eltávolítását. Fenntartási munka a kaszálás, cserjeirtás, fakitermelés, uszadék és iszap eltávolítása. Utóbbi során előírt paraméterek szerint kell a medret helyreállítani, ezt megelőzi a geodéziai állapotfelvétel.

A védett eurázsiai hódok jelenléte egyre nagyobb mértékben érinti a vízfolyásokat. A mederben épített gátjaikkal a vízfolyáson duzzasztásokat okoznak. A parti részeken folyó, szokásos gazdálkodást a hódgátak okozta elöntések vagy a magas talajvízállás akadályozza. Több hódgát árvízi kockázatot is jelent. Bármilyen velük kapcsolatos tevékenység csak az illetékes Nemzeti Parkok hozzájárulásával és engedélyével végezhető.

A vízfolyás hossza 20,27 km, vízgyűjtő területe 126 km2. A mai Felső-Válicka-völgy első rendezését az 1888-ban alakult Válicka Lecsapoló Társulat végezte el, az észak-déli völgy sűrű beépítettsége és intenzív mezőgazdasági művelése gyors vízlevezetést, karbantartást, kiiszapolást kívánt.

A Zalába csatlakozó torkolati szakasz áthelyezésével a meder 1,3 km hosszal csökkent. Mederáthelyezéssel Zalaegerszeg belterületén a meder 1,65 km hosszban került új, a régivel párhuzamos nyomvonalra. A meder kialakításánál a mértékadó vízhozam levezetése volt a cél, illetve megfelelő befogadót kellett biztosítani a völgyben folyó meliorációs munkáknak. Minderre 1968–1990 között került sor. A Zala árvédelmi töltésével együtt megépült a patak bal parti védtöltése.

Ősszel és télen is folyik a patak-, vízfolyásmeder környezetének rendezése. A bozótolás ilyen munka Fotók: A szerző

Az utóbbi évek természetvédelmi elvárásai, igényei megváltoztak, gyakoriak a korlátozások, tiltások a vízfolyások mentén elvégzendő fenntartási munkák terén. Ezen korlátozások, valamint a lecsökkent állami fenntartási támogatások következtében csak a nagyon szükséges munkákat végzik, ez idővel feliszapolódáshoz vezethet, amely csökkentheti a meder vízszállító képességét. Az utóbbi időben az éghajlatváltozás hatására egyre gyakoribb a rövid ideig tartó, de nagy intenzitású csapadék, ami váratlan időpontban és helyszínen vált ki villámárvizeket.

A gyalogos-biciklis hidat Palkovics Zoltán készíti elő mázolásra

Sokan emlékeznek, az ötvenes években nyáron a Válickában fürödtünk, télen az árterületén korcsolyáztunk. Ma engedélyezett fürdési lehetőség nincs a vízfolyáson. Az 50-es évek óta a mezőgazdaságban megnövekedett vegyszerhasználat miatt a fürdést nem javasolják. A viszonylag nagy vízsebesség és az egyre kevésbé tartós hideg időjárás miatt elsősorban a mederszélhez közeli részek fagynak csak be. Teljes felület lefagyása ritka, ha mégis előfordul, akkor az biztonságos emberi tartózkodásra nem alkalmas.

A felszíni vizek védelmének szabályait a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet rögzíti. Ennek értelmében minden olyan létesítmény építéséhez és üzemeltetéséhez, ami miatt a felszíni vízbe közvetlenül vagy közvetve használt víz, illetve szennyvíz jut, hatósági engedély szükséges. A befogadókba bocsátott víz minőségét a vízvédelmi hatóság által jóváhagyott önellenőrzési terv alapján maga a kibocsátó végzi. A vizsgálati eredményeket megküldi a vízvédelmi hatóságnak. A vízvédelmi hatóság is végezhet ellenőrzést.

Az igazgatóság működési területén (Vas, Zala megyében) a vízfolyások hossza meghaladja az 5200 km-t, a folyók hossza (Mura és Rába) 160 km. Az éghajlatváltozás nem csak a rövid idejű, de nagy intenzitású csapadékok megjelenésében nyilvánul meg, a felmelegedés és a szárazság is szerepet kapott. Az állandó vizű vízfolyásokban még rengeteg kihasználatlan lehetőség rejlik, például öntözési lehetőség, vízvisszatartás tározókban, majd azok hasznosítása különböző célokra.

Balról a Zala, jobbról a Felső-Válicka, míg a flóra ki nem virul, jól látható.

A patak kialakulása szempontjából természetes vízfolyás. A medret döntően a természet erői alakították. A vízfolyás rendelkezik „rendezetlen” és „rendezett” szakaszokkal is. A „rendezetlen” szakaszokon a meder kialakítása szempontjából emberi beavatkozás nem történt. A „rendezett” szakaszokra jellemző, hogy a mederben fellelhető a rézsű kialakítása, továbbá a meder vonalvezetése kevésbé kanyargós. Döntően a vízfolyás belterületi szakaszai kerültek rendezésre. A Felső-Válicka és az Alsó-Válicka patakok végéhez tartozó vízválasztó vonalak egy része (Pusztaszentlászló és Pusztamagyaród között) közös. Ettől a közös vízválasztó vonaltól É-i irányba lejtő területek a Felső-Válicka patakon keresztül a Zala folyó vízgyűjtőjének részei, míg a D-i irányba lejtő területek az Alsó-Válicka patakon keresztül a Mura vízgyűjtőjébe esnek. A Felső-Válicka patakon Zalaegerszeg–Csácsbozsok és Bak magasságában teknősbékák, Botfánál rákok jelenlétéről van információ.

Ezek is érdekelhetik