Kerti paradicsomparádé a szivárvány minden színében

Sajnos a fiának – jegyezte meg szomorkásan – csak a piros a paradicsom, mondván: abban van a legtöbb vitamin. Ami igaz is lehet, ám a kérdés az: vajon melyikből? Nem véletlenül hirdették meg nemzetközi egészségügyi szervezetek 19 évvel ezelőtt a „Five a day, the color way” – a „Naponta ötször, minden színből” kampányt, arra buzdítva a népet, hogy egyenek színes zöldségeket, gyümölcsöket, legalább naponta 5 színcsoportból.

Nos, Jánkahegyen ezt akár egy ültő helyünkben paradicsomból is megtehetjük. A sötét: a fekete, a kék, a lila színű zöldségekben, gyümölcsökben (szeder, áfonya, ribizli, szilva, padlizsán, vörös káposzta és társai) lévő vegyi anyagoknak, antociánoknak, flavonoidoknak, antioxidánsoknak rákmegelőző erőt tulajdonítanak, lassítják az öregedés folyamatát, javítják a memóriát. A zöld színűek (avokádó, kivi, zöldalma, articsóka, rukkola, brokkoli, spenót) a luteinnel és az indollal más oldalról veszik fel a harcot a rákos sejtekkel, emellett támogatják a látást, erősítik a csontokat. A fehérek (banán, körte, datolya, barack, karfiol, fokhagyma, gyömbér, krumpli, karalábé) az allicinnel segítik megőrizni a szív egészségét, a koleszterin ideális szintjét. A sárgák (kajszi, füge, mangó, nektarin, narancs, batáta, sütőtök, sárga paradicsom) nagyon erős antioxidánsok, támogatják az immunrendszert, a szívet, a látást, rengeteg C-vitamint, karotinoidokat és bioflavonoidokat tartalmaznak.

A pirosak (cékla, ribizli, málna, szamóca, rebarbara, piros paradicsom) a likopin és az antocián nevű vegyi anyagokkal állnak szervezetünk szolgálatában. Maradjunk hát annyiban, bármilyen színű a paradicsom, együnk belőle nyugodtan minél többet, hiszen biztosan a javunkra válik. Azt azért ismerjük el, a piros paradicsom trónját még nem sikerült megingatnia a sokszínű társaságnak. S nem elsősorban tudományos okokból, nem, azért, mert a legnagyobb mennyiségben tartalmazza a zsírban oldódó likopint, inkább a magyar konyhában betöltött pótolhatatlan szerepe nyom sokat a latban. A paradicsomra amúgy szintén igaz, hogy frissen leszakítva tartalmazza a legtöbb vitamint, szószként viszont jobb karotinoid forrás, mint nyersen. Az oka valószínűleg az, hogy a főzés során a sejtfalak felszakadnak és kiszabadul a likopin, bár az is tény, hogy szervezetünk az olajjal együtt könnyebben felhasználja.

Azt olvastam, másnaposság ellen a nyers paradicsom a legjobb orvosság, A-vitaminjának köszönhetően vértisztító hatású, képes rendbe tenni a lestrapáltabb májat is. A paradicsom méregeltávolító, gyulladáscsökkentő hatását hamar felismerte a népgyógyászat, alkalmazzák kisebb sebekre, hólyagokra, fekélyekre, gyulladt bőrfelületekre. Akár szépészkedésre is használhatjuk, készíthetünk a friss paradicsomból arcpakolást. A turmixgépben pürésített friss paradicsomot (sózott, tartósítószeres, fűszerezett bolti levek nem alkalmasak) hetente egyszer-kétszer felkenhetjük a tiszta arcbőrünkre – 15 percre. A bőrnyugtató hatását kipróbálhatjuk a zsíros, pattanáson bőrön is. Egy félbevágott paradicsommal, egyfajta tonikként, akár naponta át is törölhetjük a képes felünket, frissíti a bőrt és megelőzi a pattanások kialakulását.