Influenszerek helyett igaz barátok kellenek, mondja Lugosi Alexandra

– Több kutatás is igazolja azt, hogy a közösségi média használata fokozhatja a szorongást, csökkentheti a jólétet és az élettel való elégedettség mértékét is, illetve nem utolsósorban még függőséget is okozhat – szögezte le a szakember. – A függőség egyik fő összetevője, a lájkok és a követők összegyűjtése olyan, mint például a szerencsejáték során megszerzett nyeremény, amely az agy jutalom- és boldogságközpontját aktiválja. A lájkokra és a követőink számára tekinthetünk úgy is, mint a népszerűségünk mércéjére és a nárcisztikus igényeink kielégítőire. Lájkolnak és követnek, tehát vagyok: ez a 21. századi ember önmeghatározása is lehetne.

Lugosi Alexandra hozzátette: főleg a gyermek és tinédzser generáció a lájkok hatására direkt visszajelzést kap arról, hogy amit megosztottak, az jó és másoknak is tetszik, ezáltal pedig jól érzik magukat. Minél nagyobb az úgynevezett követőtáboruk, annál boldogabbak, hiszen a virtuális világ elhiteti velük, hogy jó úton járnak. Ilyenkor viszont kialakul egyfajta ördögi kör, hiszen ha nem kapnak annyi lájkot vagy esetleg csökken a követőik száma, azonnal önmagukban kezdik keresni a hibát, ami nincs jó hatással az önértékelésükre. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gyerekek, hiszen az önképük még kialakuló fázisban van, nagyon sérülékeny, és elsősorban visszajelzések által épül. Ők hajlamosak egyenlő­ségjelet tenni a saját életük és a lájkok mennyisége közé. Ennek az a veszélye, hogy a személy kifelé mutatott arculata eltávolodik a valós érzéseitől és személyiségétől.

– Felgyorsult világunkban a felnőttek számára is nagyon fontossá váltak a visszaigazolások arról, hogy milyen szép, okos, vagy hogy mennyire végzi jól a dolgát – folytatta. – Az emberek folyamatos összehasonlítással élik a mindennapjaikat. Mindig vizsgáljuk a magunkról alkotott képünket a visszajelzések értékeléseivel. Azonban a közösségi médiában szinte bármi eltitkolható, ami kellemetlen, és bármi felnagyítható, ami kedvező. Sok internetes celebnek vagy épp influenszernek (olyan embernek, aki valamilyen hatással, befolyással van másokra) szakemberek tömkelege segít a megfelelő profil felépítésében, amellyel versenyezni és amelynek megfelelni szinte lehetetlen. Sok tinédzser példaképeivé válnak a tökéletes életük hirdetésével. Ám a háttérben zajló erőfeszítés és kitalált életkép mind rejtve marad a tinédzserek előtt. Másokból mindig a legelőnyösebb pillanatokat látják, de hol marad az álmos, nyűgös vagy egyszerűen a fáradt arc, amely a valóságban gyakran visszanéz a tükörből. A kiválóságot hajszoló közösségi világ túlzott követése könnyen hamis és torz testképideálhoz is vezethet. A túlzott mértékű közösségimédia-használat erősen ronthatja az önbizalmat, az általános testképideált és a saját testhez, valamint énképhez való viszonyt.

Lugosi Alexandra munkája során felfigyelt arra, hogy néhányan az életük minden percéről beszámolnak a tökéletesség jegyében. A tartalomról és a minőségről átkerült a hangsúly a követők számára. Teljesen lényegtelen, mivel kapcsolatban osztanak meg tartalmat, csak sok legyen a lájk és a követő. A fiatalok valamikor a saját életüket is félretéve foglalkoznak napi szinten több órát mások életével, hiszen rájuk szeretnének hasonlítani, és ha hosszú időn keresztül a tartalmakkal foglalkoznak, az olyan, mintha ők is az életük részévé válnának. Gyakran mosódik össze a virtuális tér a valósággal. A túlzott bevonódás gyakran okozhat tévképzeteket is, amelyek által már barátjuknak is tekintik a celeb profilok tulajdonosait. Vagyis ma azáltal válsz híressé, hogy mennyien követnek, és nem a tartalommal kapcsolatban, amelyet megosztasz.

– A legkönnyebb pénzkereseti lehetőséggé vált az influenszerkedés, amelyet fiatalok és sztárok tízezrei használnak az egzisztenciális javaik bővítésére – mondta. – Olykor világmárkák ezrei hirdetnek a felületükön. A fiatalok, anélkül hogy tudnának róla, az üzlet részei lesznek, többségük csak azért is megvásárol egy terméket, mert a kedvence is ezt használja. Ezzel megszűnik minden, ami hozzájárulna egyénisége kialakulásához. Eltolódnak az értékrendek is, vagyis a magánszféra védelme semmissé válik, a gyermek pedig úgy érzi, semmi sem tabu a közösségi médiá­ban. Gyakran zaklatások és kritikák érik. A legtöbb, túlzott közösségimédia-tartalmat habzsoló tinédzsernek alacsony az önbizalma. Több esetben is hallottunk olyan fiatalokról, akik az interneten szavaztatták meg, hogy van-e értelme az életüknek. Ezért a szülők feladata és felelőssége, hogy foglalkozzanak csemetéjük életével, és figyeljenek rájuk, beszélgessenek velük személyesen is. Mindig fordítsanak figyelmet az általuk követett tartalmak minőségére és hitelességére, ne engedjék, hogy lecseréljék a személyes kapcsolatokat a virtuális világra, bármilyen csábító is az.