Frissen Zalából

2021.07.18. 14:00

Feszl László, az elfeledett műépítész

Kettőszáz éve született Feszl Frigyes, az európai romantikus építészet egyik legjelesebb mestere, a Pesti Vigadó épületének megálmodója. Alábbi írásunkban unokaöccsét, a zalai gyökerű Kozáry családba benősült építész-tanárt ismerhetjük meg.

Bekő Tamás

Kozáry Mária és Feszl László 1885-ben Fotó: magántulajdon

A német anyanyelvű polgári családból származó Feszl László 1849. június 2-án látta meg a napvilágot Pesten. Ősei hajósok, nagyapja elismert kőfaragómester, apja Feszl Ágoston városi tanácsnok, Feszl Frigyes legidősebb testvére volt. Az ifjú László később több épület részletterveinek kidolgozásában és művezetésében is társként segítette híres nagybátyja vállalkozásait.

Középiskolai tanulmányait a pesti főreáltanodában végezte, majd 1865 és 1868 között Wieser Ferenc tanítványaként kőműves bizonyítványt szerzett. A vándorkönyvének kézhezvétele után Németországba utazott, és beiratkozott a berlini Műegyetemre, ahonnét 1870 nyarán építészmérnöki oklevéllel tért haza. Ezt követően – Ybl Miklós ajánlására – tagja lett a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, és ezzel párhuzamosan dolgozni kezdett.

Feszl Frigyes építész, a Pesti Vigadó tervezője Fotó: Archív

Az 1868-as Eötvös-féle közoktatási törvény hatására a főváros nagyarányú iskolaépítési programba fogott, amelybe Feszl Frigyes és rokona is tevékenyen bekapcsolódott. Jelenlegi ismereteink szerint öt elemi népiskola és egy polgári iskola tervezésében és építésének kivitelezésében vettek rész közösen. 1873-74-ben a terézvárosi Nagymező utcai Községi Polgári Fiúiskola (ma Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium) tervének elkészítését és építésének művezetését nyerték el. E koraeklektikus közpalota monumentalitásával és kidolgozott részleteivel napjainkban is egyike Budapest legszebb régi iskolaépületeinek. A közös munkákon túl Feszl László önálló terveivel is szerepelt a programban. Legsikeresebb vállalkozása, mondhatni életműve az óbudai Újlak településrészen 1874-76-ban neoreneszánsz stílben felépített községi elemi népiskola, amelynek homlokzatát a kor közintézményi divatjának megfelelően sárga és vörös dísztéglákkal és rozsdaszínű terrakotta párkányburkolatokkal díszítették. Feszl épületének becsét jelzi, hogy 2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemlékké nyilvánította. A védetté nyilvánítás célja a városképileg és településtörténetileg kiemelkedően fontos szerepű iskolaépület historizáló homlokzatainak, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzésére irányult. Budapest milliós költségvetésű iskolaépítési projektjét, amely tíz éve alatt több mint húsz remekbe szabott és európai színvonalú oktatási intézményt adott a fővárosnak, az 1878-as párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazták.

Kozáry Mária és Feszl László 1885-ben Fotó: magántulajdon

A középületekkel kapcsolatos vállalkozásain túl egyéb munkáival, elsősorban szobrok és síremlékek tervpályázataival vívta ki a közvélemény elismerését. 1870. március 26-án a Batthyány-emlékbizottság tett közzé versenyfelhívást a mártírhalált halt első magyar miniszterelnök mauzóleumának tervezetére. A bizottság a beérkezett pályaművek közül az előkelő második díjat Feszl László egyetemi hallgató „Isten áldd meg a magyart” jeligével ellátott hellenizáló, centrális kupolás tervének ítélte oda. 1876-ban Kauser Józseffel, a később többszörösen kitüntetett, elismert mérnökkel közösen készített munkájával ért el harmadik helyezést a Deák-mauzóleum pályázatán. Impozáns tervüket később bemutatták az 1878-as párizsi világkiállításon és az 1885-ös budapesti országos kiállításon is. Ez utóbbin Feszl további egyéni alkotásaival is szerepelt. 1877-ben a főváros felkérésére megtervezte a jótékonyságáról ismert Szilágyi István politikus obeliszkjét, a következő évben pedig második díjat és hozzá százötven körmöci aranyat kapott az aradi vértanúk emlékművének pályázatán. Az aradi Szabadság-szobor felépítését végül az első díjas, de időközben elhunyt Huszár Adolf tervei nyomán Zala György fejezte be 1890-ben.

A fővárosi Nagymező utcai Községi Polgári Fiúiskola a századfordulón, Feszl Frigyes és László egyik
közös munkája Fotó: Archív

Festői hajlamainak is engedve 1876-tól tanári állást vállalt és szabadkézi rajzot, mértant, mértani rajzot és szépírást tanított a VIII. kerületi polgári fiúiskolában (ma Vörösmarty Mihály Gimnázium). Innét egy rövid kitérő után 1879-ben Szemlér Mihály kitűnő festőművész és grafikus helyére a IV. kerületi Főreáliskolába (ma Eötvös József Gimnázium) került, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1907-ig oktatta a fentebb is említett tárgyakat. Több, mint három évtizedes tanári pályafutása során az iskolarendszer korszerűsítésében is részt vállalt. Írt tankönyvet (a Geometria a polgári iskolák és reáltanodák III. oszt. számára c. kötetét 1880-ban adták ki először), és iskolapadot is tervezett. Utóbbi kapcsán a Magyar Tanítóképző c. folyóirat 1894. júliusi számában megemlítik, hogy a Feszl László-féle kétüléses, mozgatható asztallappal ellátott pad célszerű és igen helyes összeállítású iskolaszer.

A katedra mellett eredeti hivatását sem feladva, továbbra is részt vállalt különféle építészeti pályázatokon. 1879-ben a híres tömösi-szorosi csata emlékére felállítandó 1848–49-es honvéd emlékmű tervezési pályázatára benyújtott munkáját Ybl Miklós dicséretben részesítette. Később díszes hirdetőoszlopokat rajzolt és kivitelezett, 1885 körül pedig elkészítette legendás nagybátyjának, néhai Feszl Frigyes síremlékének a tervezetét.

Feszl Frigyes síremlékének tervezete Fotó: Archív

A köztiszteletnek örvendő Feszl tanár úr kétszer nősült, de mindkét házassága rosszul végződött. Első nejét, Klemm-Mayer Albertinát 1879-ben kísérte oltár elé, aki egy fiút szült neki. Hosszas huzavona (vagyoni per, gyerektartásdíj stb.) után végül a frigy felbontása okán az unitárius vallásra áttért férfit a kolozsvári unitárius bíróság választotta el feleségétől. Ehhez tudni kell, hogy 1868 után a válni akaró katolikus hitfelekezetűek számára kiskaput jelentett, ha valamelyik, vagy mindkét fél előzőleg protestáns hitre tért. A döntő momentum pedig a magyarországi unitáriusokra nézve illetékes, Kolozsváron működő Kolozs-Doboka-köri Alpapi, illetőleg – fellebbviteli fórumként – Főpapi Törvényszék volt, amely a lehető leggyorsabban választotta el híveit a megunt-meggyűlölt házastársuktól. Ezt követően 1887. január 8-án ismét megnősült, második hitvese Kozáry Mária, (Deák Ferenc harmadunokahúga) – Kozáry Kálmán budapesti ítélőtáblai bíró és Hörcher Franciska leánya – 21 esztendővel volt fiatalabb nála. Frigyük a több mint két évtizednyi korkülönbség ellenére is harmonikusnak mutatkozott. Az ifjú feleség két fiúgyermekkel ajándékozta meg: László 1887-ben, Ernő pedig 1890-ben született Budapesten. Ezt követően a házasságuk megromlott, így Feszl a második feleségétől is elvált. Sajnos a bontóper iratai nem maradtak fenn, ezért annak indítékáról sem sokat tudunk. Mindenesetre a különélés nem befolyásolta a gyermekeivel való kapcsolatát, a fiúk felnőtt korukban is ragaszkodtak apjukhoz.

Feszl László nyugalmazott székesfővárosi tanár és műépítész 66. életévében, 1914. szeptember 22-én hunyt el Budapesten. Kőbe álmodott terveit ma is megcsodálhatjuk a főváros számos pontján.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!