igazi feltöltődés

2021.06.27. 15:00

Harkány, a gyógyulás békés szigete

Harka, a szépséges leány legendája szerint az őt megkívánó ördög patája nyomán kénes, forró vízű forrás fakadt fel a Harsányi-hegy lábánál. A gonosz pára mérgében toppantott akkorát, mert a leány boszorkány anyja cselhez folyamodva kimentette a lányát a kényszerű egyezségből, amellyel az ördög meg akarta szerezni magának.

OS

Azt nem tudjuk, hogy a szájhagyomány útján terjedő történetnek mennyi köze volt a valósághoz, az biztos, hogy ott, ahol az ördög állítólag lement a pokolba és a repedésen feltört a víz, ma Harkány, a világhírű fürdőváros található.

A legendából annyi biztosan igaz, hogy az ország területén – képletesen – szinte elég egy nagyobbat dobbantani, és feltör a víz, de nem is akármilyen!

A föld mélyében alattunk mintha egy nagy termálvízű tenger húzódna, s attól függően, hogy milyen mélyen és milyen földtörténeti kor kőzetében rejtezik, vagyis bárhol lefúrnak, biztosan találnak természetes ásvány- vagy termálvizet.

Harkány ma is a nyugalom szigete

Ráadásul sehol a világon nincs ennyire sokféle és ennyi betegség kezelésére alkalmas termál- és gyógyvíz. Jelenleg hazánkban 500 körüli termálvíz-előfordulási helyet tartanak számon, az ország területének 70 százalékán található 30 Celsius-foknál melegebb természetes víz.

Harkány kénes vize, amelynek gyógyerejét a XIX. század óta használják, egyenrangú a legjelentősebb budapesti fürdők, valamint Hévíz, Bükfürdő, Zalakaros, Sárvár, Gyula, Hajdúszoboszló és Debrecen termálvizeivel.

Felfedezése a területet birtokló Batthyány család Pogány János nevű jobbágyának köszönhető, aki 1823-ban a Gyűd–Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásánál dolgozott, és fájós lábát a mocsár iszapjában és a meleg vízben áztatta.

Egy idő után enyhültek a fájdalmai, majd teljesen meggyógyult. Az esetnek gyorsan híre ment a környéken, az uradalom pedig felismerte a gyógyvízben rejlő lehetőségeket, és a következő évben már fürdőt építtetett az akkori Büdösrét, Büdöstó nevű helyen.

 

Gyógy- és strandmedence, platánfákkal övezett őspark és wellness- szolgáltatás biztosítja a gyógyulást, a pihenést

A harkányi fürdő megalapítása Batthyány Antal érdeme, 1828-ban elkészült a termálvízre épített fürdőépület, sőt egy 28 szobás szálloda is, amely ma is áll, a gyógyfürdőkórház „A” épülete.

A fürdőhöz tartozó gyönyörű parkot is akkor kezdték kialakítani. A fürdőzést orvosi javaslathoz kötötték, a szegényeket viszont ingyen beengedték.

Zsigmondy Vilmos elkötelezett kútfúró bányamérnök nevéhez fűződik az 1866-ban az országban elsőként Harkányban kiépített hévízkút, az úgynevezett Alsó artézi kút, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61,2 Celsius-fok hőmérsékletű feltörő víz táplált.

A gyógyturizmus fellendülésére azonban 1925-ig várni kellett, amikor a korábban a hévízi fürdőt beindító és felvirágoztató Antal Jenő kibérelte a fürdőt és igazgatóként európai színvonalra fejlesztette fel.

Az ország legdélibb részében, Pécs közelében, Siklós mellett és a Villányi-hegység lábainál már akkor közel kétezer négyzetméter vízfelületű termálfürdő, 29 Celsius-fokra lehűtött hőmérsékletű gyógyvíz várta a betegeket.

A víz kémiai összetételének vizsgálatát Than Antal magyar kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja végezte el, akinek állítását, hogy a kénes hévízek legkiválóbbjai közé tartozik, később hivatalosan is elismerték.

A harkányi kénes víz elsősorban a reuma, a kösz­vény és az isiász gyógyítására alkalmas, de a légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, nőgyógyászati problémák és egyéb szervi bántalmak okozta panaszokat is enyhíti. Az utóbbi években a psoriasis kezelésére is sikerrel alkalmazzák.

Harkány ma is a nyugalom szigete. Mediterrán hangulatú fürdőváros, ahol 7600 négyzetméteres vízfelület, gyógy- és strandmedence, kényeztető wellness-szolgáltatás biztosítja a gyógyulást és a pihenést. A gyógyfürdőkórházban magas színvonalú ellátást kapnak a betegek.

Ezek is érdekelhetik