Frissen Zalából

2021.06.20. 16:00

Dubaj a szabad kereskedelem mellett a turizmusra építi a jövőt

Nehéz elképzelni, hogy egy olyan település, ahová csak 1950-ben vezették be a villamos energiát és a telefont, illetve akkoriban lett repülőtere is, ma a világ leggyorsabban fejlődő metropolisza. Dubaj 3,3 millió lakosával az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb, területét tekintve a második legnagyobb városa.

Osváth Sarolta

Dubaj jelképe, a 321 méter magas Burdzs al-Arab Fotó: Pixabay

Történetét a XIX. század elejéig vezetik vissza, bár az Arab-félszigeten, a Perzsa-öböl déli partján fekvő város híres gyöngyiparát már a korábbi évszázadokban is ismerték a kereskedők. De ebben a városban hiába keresnénk ódon hangulatú óvárost, itt minden új és a legmodernebb technikát képviseli. Jellemző, hogy a legrégebbi, még álló épülete, az Al Fahidi-erőd 1799-ben épült. A városképet meghatározzák a hatalmas felhőkarcolók, a lenyűgöző minőségű utak, az ápolt parkok, a mindenütt jellemző tisztaság és a jó közbiztonság.

Dubaj jelképe, a 321 méter magas Burdzs al-Arab Fotó: Pixabay

Ahhoz, hogy a mérhetetlen iramú fejlődést és gyarapodást megértsük, tudni kell, hogy minden az 1966-ban felfedezett gazdag arab olajmezőknek köszönhető, amelyek hatalmas tőkebefektetéseket és rengeteg külföldi, főként indiai és pa- kisztáni munkavállalót vonzottak. Úgy tűnt, Dubaj számára nincs lehetetlen, a pénzbőség hatalmas beruházásokat generált. A 90-es években kirobbant öbölháború és az utána következő olajárrobbanás tanulságaiból viszont Dubaj ar- ra a következtetésre jutott, hogy az olajkészletek végesek, módosítani kell az irányt: azóta a szabad kereskedelem mellett a turizmusra építi a jövőt.

A színes arab világ valódi hangulatát a piacok adják, közülük a Gold
Souk (aranypiac) felejthetetlen élmény Fotó: Osváth Sarolta

Ezt pedig lehet szó szerint érteni, hiszen Dubaj jelképe, a 321 méter magas Burdzs al-Arab, azaz az Arabok tornya nem más, mint egy luxus­szálloda. Az arab vitorlás alakú épület 1999-ben készült el, építésekor a legmagasabb hotel volt a világon, azonban már Dubajban is jócskán lekörözték az azóta épült felhőkarcoló szállodák. A Tom Wright brit építész által tervezett, „a világ első hétcsillagos szállodája”-ként reklámozott hotelt immár világszerte ismerik, nem véletlenül: 280 méteres saját híd vezet át a saját mesterséges szigetére, a tetején helikopterleszállópálya van, étterme 200 méter magasságban kinyúlva lebeg a tenger fölött, ahová lélegzetelállító gyorslifttel érkeznek meg az igen vastag pénztárcájú vendégek.

Kihagyhatatlan program a terepjárós sivatagi szafari
Fotó: Osváth Sarolta

Dubajban nem ez az egyetlen hely, ahol azt érezzük, hogy itt a pénz nem számít. Természetes, hogy bármilyen járművön utazunk, bármilyen épületbe lépünk be a kinti 35 fokos hőségből, hűvös fogad, sőt, az egyik legnagyobb bevásárlóközpontban egész évben síelni, snowboardozni és szánkózni is lehet mínusz 5 fokban, ami elég komoly energiapazarlás. Nem a visszafogottságot juttatja az ember eszébe a pálmafa alakú, mesterséges szállodaszigetek projektje sem. Az Arab-öbölben több ilyen szigetet terveznek, a már elkészült Jumeirah levelein luxusvillák, törzsén és a védelmét szolgáló hullámtörőn nagy nemzetközi láncok szállodái kaptak helyet, közöttük egysínű luxusvasút közlekedik.

Dubaj természetesen részt vesz és jelenleg vezet a világ legmagasabb épületei versenyében, a 2010-ben elkészült Burdzs Kalifa 160 emeletével, 828 méteres magasságával majdnem 200 méterrel haladja meg az utána következőt. A színes arab világ valódi hangulatát a piacok (soukok) adják, közülük a Gold Souk felejthetetlen élmény.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!