Állatorvos a páston – Életútinterjú Dr. Matyovszky Balázzsal

A zalaegerszegi állatorvosnak felesége, Horváth Adrienn a támasza és társa már a gimnáziumtól kezdődően a (közös) siker felé vezető úton, melynek másfél évtizeden át tanúja volt Bence kutya, akit még egyetemistaként vett magához a házaspár. S a vívás is fontos szelete az életének.

Dr. Matyovszky Balázs családjában nemhogy állatorvos, állat sem volt, egy rövid életű aranyhörcsögöt, Aladárt leszámítva. Gimnazistaként nyaranta már az Állatkórházban dolgozott, s bár a doktorok lebeszélték volna, nem ment el a kedve a hivatástól. Pedig a nyolcvanas évek elején-közepén még jócskán a gazdasági haszonállatokra koncentrált a szakma. Igaz, őt pont ez érdekelte. Később is. Aztán jött a felvételi, ami elsőre nem sikerült, így rövidesen bevitték katonának Zajdára. Éjszakánként a parancsnok irodájában készült a felvételire, …amit ezúttal sikeresen abszolvált – Adri segítségével: Pest felé a vonaton két témakört is átnézetett vele, amire a zajdai éjszakában már nem volt idő. A felvételin viszont szerepelt.

Kutyák és tehenek

- Mindig nagyállatokkal akartam foglalkozni, s a hottói tehenészet épp állatorvost keresett. Az egyetem alatt önszorgalomból megszereztem a C kategóriás jogosítványt, arra gondolva: később előfordulhat, hogy be kell ülni a teherautóba és felpakolni a teheneket. Ez plusz pont volt a felvételnél, ahogy az is, hogy a próbaidő első napján gumicsizmában érkeztem.

(Megjegyzi: a jogsinak más előnye is volt. Barátaival az egyetem alatt kezdtek stúdiózni, és „mivel a közvetítőkocsit csak én tudtam vezetni, nem hagyhattak ki egy munkából sem”. S míg Borcsi lánya (18) az állatorvosi pálya felé kacsintgat, Benedek fia (20) e vonalat emelte professzionális szintre: most végez mozgóképművészként a Budapesti Metropolitan Egyetemen.) De ugorjunk vissza a szülők pályakezdéséhez…

Adrienn kertészmérnök lett, s még Budapesten megszületett Benedek. Balázs pedig megkapta a hottói állást. Így hazaköltöztek Zalaegerszegre.

- A szarvasmarhateleppel párhuzamosan elkezdtem kiépíteni a kis­állatpraxist. A szenespincéből alakítottuk ki a rendelőt, és heti egy-két beteggel elindult a munka. Az igény pedig egyre nőtt, s ez csak egyetlen módon fért bele: időpont-egyeztetéssel, hiszen a 800 tehén rengeteg feladatot adott. Mindez feszültséget okozhatott volna a családban, hiszen ha az ember nem az anyagi haszonlesés miatt lesz állatorvos, hanem mert tényleg szereti az állatokat, nehéz nemet mondani. Megosztva a felelősséget, odaadtam a feleségemnek a telefont, döntsön ő: mi fér bele egy napba. Közben Adri, bár pár évig a szakmájában dolgozott, lemondott a kertészmérnöki karrierről, a praxisban ugyanis szükség volt rá, ő asszisztált nekem a műtéteknél. Mindez nem áll távol tőle, ezzel együtt nem bánja, hogy elvégezte a kertészetit. De ez részéről így is hatalmas áldozat volt. Közben rájöttünk: kétszemélyes hadseregként nem bírjuk tovább, így állatorvost kerestünk a marhatelepre, hogy a délutánokat a kisállatpraxisnak szentelhessük. Szépen lassan feljöttünk a föld fölé – a szó szoros értelemében is: a pincéből ikerházunk másik felébe költözött a rendelő.

Közben Balázs szarvasmarha specialista lett, bár életét ekkor már nem ez irányba képzelte el. A régi szomszédságában új rendelőt építettek, ahol most négy állatorvos és négy asszisztens dolgozik. Ő pedig amellett, hogy az Állatszerviz Kft. ügyvezetőjeként továbbra is gyógyít (manapság a lágyszervi sebészet és az ultrahang-diagnosztika számára a fő kihívás), „főnök” lett. Manapság Balázs a napi munkát, Adri pedig a céget irányítja.

Táblázatok és gyógyítás

- Az ember életének megvannak a szakaszai, s ezeknek meg kell, hogy legyenek a céljai. A legtöbb probléma abból adódik, ha nem az életkorunknak és az adott szituációnak megfelelőek a vágyaink. Ha egyetemistaként azt látom, hogy egy Excel-táblázat fölött görnyedezek éjszakákon át és ezt még élvezem is, azt gondoltam volna: elment az eszem… Az igazi sikert persze ma is a gyógyítás jelenti.

A család mindennapjait Rozi, a macska és a 12,5 éves Berta kutya színesíti. A sors fintora, hogy Balázs, hiába konzultált számos kollégájával, nem tudja meggyógyítani a kedvesen vezérhörcsögnek aposztrofált ebet, nem múlik az időnként rátörő csúnya köhögés. Amúgy életvidám, mozgékony eb.

- Keszthelyen találták, menhelyre akarták vinni. Este már nálunk volt – emlékszik vissza Balázs, aki a Bársonytalp macskamentők és a Bogáncs Állatotthon egyik orvosaként sok rossz sorsú állattal találkozik.

Edző és versenyző

Élete központi része a vívás is.

- A nagypapám vívóedző volt, de mivel külföldön élt, én ezt csak később tudtam meg. Kilencévesen tetszett meg ez az elegáns sport, azóta az életem része, noha sose voltam profi vívó.

A Zalaegerszegi Vívó Egyletnél ő a kapocs múlt s jelen közt, oroszlánrészt vállalt a helyi és zalai vívás történetének kötetbe rendezésében. Veterán vívóként ma is pástra áll, az egyesületnek elnökségi tagja, Darabos Géza elnökkel ők a két pillér. A napokban sikeres vizsgát tett: immár hivatalosan is vívó- és kerekesszékes vívó edző.

Foglalkoztatja a múlt- és értékmentés is, ezt bizonyítja, egy Volkswagen Bogár büszke tulajdonosaként, veterán autók iránti vonzalma. Ha lenne bakancslistája, kipipálhatná a tandembiciklizést, motorozást, lakókocsizást is.

- Nem földi hívságokban gondolkodom – mondja a jövőről. – Hosszabb távon gyermekeim sikere a fontos, hogy azzal foglalkozhassanak, amit szeretnek. A nagy tervek e körül forognak…