2021.04.11. 16:00
Mikor fordult fejre a Balaton?
Ha megnézünk egy körülbelül ötszáz évvel ezelőtti térképet a Balaton környékéről, bizony meglepő felfedezést tehetünk: fejen áll a tavunk. Néhol a Tihanyi-félsziget a déli parttal kapcsolatos, de előfordul, hogy szigetként ábrázolták.
Kirándulók a keszthelyi Balaton-parti sétányon az újranyitás napján, 2020. május 9-én.
Forrás: MTI
Fotó: Varga György
A földrajztudósoknak néhány évszázadon át nagy fejtörést okozott, hogy vajon milyen természeti jelenség – földrengés? egyéb tektonikai mozgás? – adhatna magyarázatot arra, hogy 500 évvel ezelőtt minden térképen tótágast áll a Balaton – írja a likeBalaton.hu.
A Balatont és környékét ábrázoló korai térképeken egészen a XVIII. századig tart ez a furcsa jelenség, hogy a Tihanyi-félsziget nem ott van, ahol lennie kellene. A legkorábbi lelet egy bizonyos Lázár deák térképe, ahol például Tihany szigetként jelenik meg a Balatonban, a környező települések egymáshoz való tájolása viszont teljesen valósághű.
Lazarus, vagy Lázár deák az egykori dominikánus pap, bíboros és esztergomi érsek Bakócz Tamás titkára volt, és annyit lehet tudni róla, hogy a XVI. század elején elindult felmérni az ország tájait. Ő készítette az úgynevezett Tabula Hungariae-t, az első olyan nyomtatott térképet, ami a Magyar Királyságról készült és a török megszállás előtti ország képét ábrázolja.
Fotó: Arcanum
A csodaszépen megrajzolt térkép keletkezésének pontos idejét nem tudni, de az biztos, hogy valamikor 1528 előtt készült, és Lázár deák halála után jelent meg Bécsben.
Valahol itt van a megoldása annak, hogy Tihany miért lett sziget, a Balaton miért bicsaklik meg középen S-alakban és miért olyan a tó tájolása, amilyen. Gondoljunk csak bele: Lázár deák ment a terepen, lépésről-lépésre követett egy folyót vagy hegyvonulatot, és horizonttól horizontig csak rajzolt. Se iránytű, se óra, se más kütyü nem állt rendelkezésére ahhoz, hogy felmérje a vidéket, csupán a saját szeme és érzékei.
Ezután a térkép bekerült egy bőrtáskába, amit az idő és a kézről-kézre járás is megtépázott, és amikor a bécsi kollégák előszedték a rajzokat, bizony törték a fejüket, hogy a szétesett darabokat hogyan illesszék össze. A kutatók itt sejtették meg azt, hogy a szelvények mégis összekeveredtek és ebből jöttek létre a mai embernek furcsának tűnő földrajzi megoldások. És így lehetett, hogy az ezután született térképeken – amiket Lázár deák rajzairól másoltak – szintén fejtetőn áll a Balaton, bár Tihany végre félszigetté változott.
