Testi-lelki felfrissüléshez is kiváló

2021.02.08. 19:40

Évezredek gyógyító itala a tea

Nincs annál kellemesebb, mint amikor hideg téli napokon otthonunk melegében vagy éppen a nyári teraszon teánkat szürcsöljük. Van, aki naponta szertartásszerűen issza a finom nedűt, van, aki inkább megelőzés vagy betegség gyógyítására használja a főzetet. Bárhogy tesszük, van néhány szabály, amelyet érdemes betartani.

Mozsár Eszter

Fotós: © Katona Tibor

Fotós: © Katona Tibor

A búbos kemence pattogó tüze mellett különösen jólesett a házigazda kínálta, aranyló folyadék. Bolla Barbara természetgyógyász- fitoterapeutánál, okleveles aromaterapeutánál jártunk. Az asztalon a maga által szárított füvek mellett zacskókban sorakoznak a bolti keverékek, alapanyagok. Néhány perc beszélgetés után kiderül, a teázás sok esetben inkább tudomány, s a történelme sem elhanyagolható. Szűkebb értelemben a tea nevű ital az ázsiai teacserje szárított leveleiből, rügyeiből készül, tágabb megfogalmazásban a gyógynövények, fűszerek, virágok, gyümölcsök főzete is ide sorolható. A legenda szerint maga Buddha fedezte fel a teát, más történet szerint Sennung kínai császár i. e. 2737- ben, utazása során, miután levél hullott forró ivóvizébe.

Bolla Barbara természetgyógyász-fitoterapeuta hisz a természet gyógyító erejében Fotók: Katona

- Több ezer éves kínai, indiai, tibeti füveskönyvekről tudunk, tehát tényleg ősi tudásról beszélünk – idézi fel a kezdeteket a természetgyógyász. – Hippokratész az i. e. 5. században több mint 300 gyógynövény hatását ismerte. A kolostorok kertjeiben gyógynövényeket termesztettek, az egyházon kívül népi gyógyítók, javasasszonyok alkalmazták a növényeket. Honfoglaláskor őseink gazdag növényflórát találtak a Kárpát-medencében. Az első magyar gyógynövénykönyvet 1578-ban Heltai Gáspár kolozsvári műhelyében nyomtatták, ez a botanikusként is híres Méliusz Juhász Péter református püspök Herbarium című tudományos gyűjteménye volt. Az agrárminisztérium 1904-ben a kolozsvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián a világon elsőként kísérleti gyógynövénytelepet létesített Páter Béla egyetemi tanár vezetésével, aki közel 140 faj termesztésével végzett kísérletet. 1915-ben Budakalászon megalakult a Magyar Királyi Gyógynövény Kísérleti Állomás, 1918-1922 között a Herba című folyóirat szolgálta az ismeretterjesztést. A magyar gyógynövények hírnevét megalapozó minőség-ellenőrzés 1923-ban kezdődött, a drogok külföldre szállításához az állomás hatósági bizonyítványa kellett. Ekkor honosodott meg hazánkban például a borsmenta, a gyűszűvirág, s üzemi méretű lett a levendulatermesztés Tihanyban Bittera Gyulának köszönhetően. Az illóolajgyáros Franciaországból hozott szaporítóanyagot. A WHO adatai szerint húszezer gyógynövényből kétezer faj Európában található. Hazánkban 2500 virágos növényfaj él, a hatóanyagokat tekintve több mint 400 a vadon élő gyógynövények száma, ebből ténylegesen 300 gyűjthető. A gyógynövények 60-70 százaléka természetes élőhelyről származik, a többit termesztik. A legismertebb exportnövényeink a kamilla, cickafark, apróbojtorján, hársfa, bodza, zsurló, csalán, gyermekláncfű, galagonya. Érdekes adat még, hogy a világ növénytakarójának csupán a 10-12 százalékát tárták fel kémiai szempontból, így számos ismeretlen gyógynövény vár felfedezésre.

Télen jót tesz az immunerősítő teakeverék (apróbojtorján, szurokfű, lándzsás útifű, borsmenta, citromfű)

- Ha teát iszunk, mire ügyeljünk?

- Magam is sokféle teát iszom, feketét, zöldet, gyümölcsteát, gyógyteát. Ízesítéshez cukor helyett a mézet javaslom, citrommal savanyítani lehet. Megvárjuk, amíg lehűl legalább 60-70 Celsius-fokra, csak ekkor tegyük bele a citromot, forró vízben ugyanis sérülnek az enzimek és vitaminok. A gyógyteákat önmagában fogyasszuk, ízesítés nélkül, csak a légutakra, tüdőre ható gyógyteákba teszünk igény szerint mézet. A fekete teát forrásban lévő vízzel öntjük le, maximum 3 percig áztatjuk, mert hosszabb áztatás esetén a csersav, a tannin kioldódik belőle. A zöld teánál különösen ügyeljünk az időre, hogy ne keseredjen meg, elég 1-2 perc áztatás. A zöld teát nem szabad forrázni, várjuk meg, amíg 70-80 fokra hűl a víz, ízesítés nem szükséges. Az aszalványoknak, virágszirmoknak 8-10 perc kell a forrázás után. A savanyú gyümölcsteákat érdemes mézzel bolondítani. A fekete és a zöld teában is megtalálhatók a polifenolok, a flavonoidok, antioxidánsok. A zöld tea lassabban szívódik fel, kisebb a koffeintartalma, a fekete tea jobban élénkít, felpörget. Egyiket sem célszerű késő délután, este fogyasztani.

Visszatérve a történelemre, 1560 körül a portugálok Japánba látogatva ízlelhették meg először a teát. Ezután indult az élvezeti teák importja Európába. Az oxidációs folyamat határozza meg, hogy fekete, zöld vagy fehér tea lesz a teacserje szárított leveléből.

A gyógynövények fogyasztása ennél bonyolultabb, a kontraindikációk miatt, a megfelelő hatás elérése érdekében érdemes szakember tanácsát kikérni. Barbarával abban megegyeztünk, hogy a gyógynövények gyűjtését, szárítását, széles körű felhasználását legközelebb ismertetjük. Addig is pihenésképpen dőljünk hátra képzeletbeli karosszékünkben, és fogyasszunk egy számunkra ízletes teát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában