Megmutatjuk, hogy mitől boldog óvoda a vonyarcvashegyi!

Boldog óvoda. Ezt a címet viselheti a Vonyarcvashegyi Nyitnikék Óvoda, miután teljesítette az országos programhoz való csatlakozás feltételeit. Ezek egyike, hogy legyen legalább egy óvodapedagógus, aki elvégezte a módszer alkalmazásához szükséges képzést, s hogy a módszer beépüljön a pedagógiai programba. Az érzelmek tudatosítása, a feszültségek levezetése és a pozitív megerősítés – ezek a program főbb elemei. Az egyik fő cél pedig az, hogy a gyerekek és fiatalok – hiszen iskolásoknak szóló program is van – tudják kezelni a problémákat és a kihívásokat.

– A gyerekek az alkalmazott módszerek és a pozitív pedagógiai szemlélet által, a tudományos vizsgálatok alapján, magabiztosabbak, kitartóbbak, optimistábbak lesznek. Javulnak tanulmányi eredményeik és szociális érzékenységük. A XXI. században nagyon felgyorsult körülöttünk minden. Rengeteg inger árad ránk. Azt látjuk, hogy értelmileg fejlettek, nagyon okosak a gyerekek, sok ismerettel rendelkeznek, ugyanakkor az érzelmi intelligencia terén kicsit gyengébbnek mutatkoznak. Ez a program ennek a területnek a fejlesztéséhez kapcsolódik – összegezte Tüttőné Kovács Ibolya, a vonyarcvashegyi óvoda vezetője.

Emiatt döntöttek úgy az intézmény munkatársai, hogy bevezetik ezt a módszert, melynek szakmai csapatához tartozik az ismert pszichológusprofesszor, dr. Bagdy Emőke, Bagdi Bella énekes-író, valamint Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának vezetője. A program tíz témakörre bomlik: a hála, valamint az optimizmus gyakorlása mellett szerepel benne a társas kapcsolatok ápolása, a boldogító jócselekedetek, s szerepelnek benne olyan témák is, mint a célok kitűzése és elérése, a megküzdési stratégiák, az apró örömök élvezete, a megbocsátás gyakorlása, a testmozgás és a fenntartható boldogság.

– Valamennyi témakörrel foglalkoztunk eddig is a mindennapokban – folytatta az óvodavezető. – A hála gyakorlására jó példa, hogy ha elmentünk túrázni, akkor mondtuk a gyerekeknek: de jó, hogy ilyen szép idő volt, el tudtunk menni kirándulni! Ezzel kifejezzük a hálánkat és példát mutatunk arra, hogy fontos a kis dolgokért is köszönetet mondani. Az optimizmust is folyton gyakoroljuk, amikor megerősítjük a gyermekeinket a visszajelzéseinkkel abban, hogy ügyesek, és a pozitív tulajdonságaikra helyezzük a hangsúlyt. Az óvodának kiemelten fontos feladata a társas kapcsolatok alakítása, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan viselkedjenek egymással, milyen udvariassági szabályok vannak, példát mutatunk a helyes kommunikációra. Az apró jó cselekedetekre is felhívjuk a figyelmet, például ha megdicsérünk egy kisgyermeket, hogy milyen szépen rendet rakott. Ez neki is fontos és a másiknak is céljává válik, hogy ő is ilyen ügyes legyen, mert akkor az óvónéni majd megdicséri. Ezzel a jó tettek felé tereljük azok figyelmét is, akik esetleg huncutsággal szeretnék felhívni a figyelmet magukra.

Ezek a mindennapi gyakorlati példák, melyek részei a Boldog óvoda programnak is. De vajon a 3–4 éves kisgyermekek, a legkisebb óvodások számára mi a boldogság? Erre Sikter-Velas­quez De La Torre Krisztina szakvizsgázott mozgásfejlesztő óvodapedagógus, a Boldogság­óra programot alkalmazó szakember adta meg a választ.

– Azt gondoljuk, hogy lehet boldogságra nevelni. A gyerek intuitív módon érzi, hogy boldog vagy nem, de nem tudja megfogalmazni. Ez a program abban is segít, hogy szavakba tudják foglalni saját maguk számára is a pozitívumokat és a negatívumokat. Majd arra tereljük a figyelmüket, hogy a pozitív dolgokra fókuszáljanak, de ez nem azt jelenti, hogy elfedjük a negatívumokat. S minél több pozitív élményben van részük, annál boldogabbak. A kisgyermek egészen pici korában még nem fogalmazza meg, hogy boldog-e vagy sem – ezt csak egy felnőtt tudja –, de segítünk neki, hogy boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá váljon.

Az óvodában, a családban és mindenhol, ahol egy kisgyermek megfordul, sok inger éri őt, de nem mindegyiket tudja feldolgozni. A Boldogságóra programokon – a saját életkoruknak megfelelően – lelki megküzdési stratégiákat kapnak a gyerekek.

– Az, hogy valaki boldog-e, csak a saját maga valóságában nyilvánul meg. Ha arra fókuszál, hogy a pozitívumokat vegye észre, akkor boldog lesz. Negatívumok mindenkit érnek, de ha vannak megküzdési stratégiái, akkor egy-egy stressz­helyzetet máshogy kezel. Ehhez kaptunk módszereket ebben a programban, köztük például a mozgásos relaxációt. Megtanulják, a levegővételt hogy tudják irányítani, hogyan tudják össz­pontosítani a figyelmüket. Volt olyan gyerek, aki annyira el volt fáradva, hogy hisztifolyamat indult el nála, de ezzel a már megtanult módszerrel le tudtuk vezetni a feszültségét – mesélte az óvodapedagógus.

Ehhez persze kell a felnőtt segítség, többek között azért is, mert a kicsik még nem tudják megfogalmazni az érzéseiket, pedig ezek tudatosítása segít kezelni a helyzeteket. A felnőtteknek abban is nagy szerepe van, hogy a gyerekek pozitív tulajdonságait, készségeit és cselekedeteit hangsúlyozzák, arra hívják fel a figyelmet és ezeket erősítsék.

– Számomra azért fontos ez a program, mert én is szeretnék hozzájárulni a jövő generáció lelki egészségéhez. Ha boldog emberek kerülnek ki a társadalomba, akkor kevesebb lesz a konfliktus és a betegség. Hiszen aki boldog, jobban együtt tud működni másokkal, jobban tudja kezelni a stresszhelyzeteket és kevésbé lesz beteg, könnyebben megtalálja az életcélját.

Mindebben mondókák, énekek, mesék, mozgásos és kézműves tevékenységek is segítik az óvodapedagógusokat és a gyerekeket, akiknél ősz óta alkalmazzák a Boldogságóra programot. Készítenek például hálabefőttet – egy üvegbe cetlire rajzolják, vagy megkérik az óvónőt, hogy ő írja rá, miért hálásak, mi tetszett nekik legjobban. Hasonló a hála- vagy boldogságfa, amelynek a leveleire kerülnek a jó dolgok. Vagy tükröznek, azaz elmondják egymásnak, hogy magukban és a másikban mi a legjobb, legszeretnivalóbb tulajdonság.

– Nem feltétlenül kell, hogy mindenki mindenben jó legyen. Az a fontos, hogy megtaláljuk, ki miben jó, miben egyedi. A cél a legjobbat kihozni a gyerekekből, hogy mindenki az legyen, akivé válhat. Mindenkiben van érték, kincs, abban kell segítenünk, hogy felismerje, mi rejtőzik benne és mi az, amitől ő boldog lehet – összegezte Sikter-Velasquez De La Torre Krisztina.